Gróf Apponyi Albert: Apponyi És Teleki
Mindezek ellenére a magyar küldöttségnek a népszavazásokra vonatkozó kérését a győztes hatalmak elutasították. A békeszerződés eredményeképpen Magyarország területének több, mint 2/3-át, és lakosságának több mint felét veszítette el. A területek átadása 1921. augusztus 28-án kezdődött meg. Az osztrák csendőröket és vámőröket puskatűz fogadta Pinkafő és Ágfalva térségében. A harcok rövidesen kiterjedtek az átadásra ítélt terület egészére. A kialakult helyzet rendezésének érdekében Della Torretta olasz külügyminiszter közvetítésével 1921. október 11-e és 13-a között tárgyalóasztalhoz ült Bethlen István és Johannes Schober kancellár. A velencei Municipio palotában aláírt jegyzőkönyvben a felkelők eltávolítása fejében népszavazást helyeztek kilátásba Sopronban és a környező nyolc községben. Az 1921. december 14. és 16. között lezajlott népszavazás eredményeként Sopron, Ágfalva, Sopron-bánfalva, Fertőrákos, Harka, Fertőboz, Balf, Nagycenk és Kópháza nem szakadt el Magyarországtól. Gróf Apponyi Albert, a népszavazás ügyének apostola.
Jóslata
Magyarország képviselőit a Szózatot éneklő tömeg búcsúztatta. Az út Hegyeshalomig tartó magyarországi szakaszán minden állomáson ünneplő tömeg várta a szerelvényt. Apponyi így értékelte az élményt a Pesti Hírlapnak: "A népnek ez a hangulata […] úgy kísér bennünket Párisba, mint egy utasítás. " [3] Az Apponyit búcsúztató békeküldöttség a Keleti pályaudvaron, 1920. január 5. Fontos tisztában lenni azzal, hogy a legyőzött Magyarország küldöttsége nem azért volt jelen Párizsban, hogy a háború utáni rendezés folyamatában az alapoktól kezdve részt vegyen. A békekonferencia 1919. január 18-án kezdődött és 1920. január 21-én ért véget. A magyar delegáció 1920. január 7-én érkezett meg Párizsba. Az antant a vesztes országoknak a reakció lehetőségét adta meg a már szinte végleges formát öltött békefeltételekre. Ugyanakkor megvolt annak a csekély esélye, hogy a győztesek olyan érveket hallanak, amelyeket semmiképp sem hagyhatnak figyelmen kívül. Apponyi Albert Párizsban, 1920. január 15. Apponyi Albertnek január 16-án, a francia Külügyminisztérium dísztermében angolul és franciául elmondott, majd olaszul összefoglalt beszédével sikerült kétségeket ébresztenie Nagy-Britannia és Olaszország vezetőiben.
Mindemellett kora egyik legjobb magyar szónokaként tartották számon. 1920-ban tehát Apponyi Albert hazája egyik legmegbecsültebb politikusa és a történelmi Magyarország élő szimbóluma volt. Nem merült fel komolyan más név, aki Magyarországot képviselhette volna a párizsi békekonferencián. Ám a győztes antant vezetői másként tekintettek Apponyi személyére. Ők akkor úgy ítélték meg, hogy Magyarország a korabeli európai gyakorlathoz képest is rosszul bánt kisebbségeivel, Apponyi pedig, mint volt oktatásért és kultúráért felelős miniszter, részes volt ebben. Emellett elkötelezett németbarát politikusként tartották számon. A francia diplomácia kifejezetten provokációként tekintett Apponyi kiküldetésére és próbálta megakadályozni azt. Végül azonban az antant tudomásul vette Magyarország döntését. Ahogy Frank Polk, az amerikai békedelegáció vezetője fogalmazott: "Hadd jöjjön. Ez a legjobb módja annak, hogy elveszítse népszerűségét Magyarországon. " [2] A magyar békeküldöttség különvonata 1920. január 5-én indult el a Keleti pályaudvarról.
Szobra a Polgármesteri Hivatal előtt áll.
Apponyi György (politikus) – Wikipédia
1846. május 29-én született Bécsben Apponyi Albert gróf, az első világháborút lezáró béketárgyalások magyar küldöttségének vezetője. Apponyi Albert első politikai megbízatását még Deák Ferenc mellett töltötte be, amikor egy tanácskozáson olaszul tolmácsolt neki. 61 évig volt országgyűlési képviselő mind a főrendi, mind a képviselőházban. Apponyi a harmadik Wekerle-kormányban kultuszminiszter, az ingyenes elemi iskolai oktatás meghonosítója, Magyarország fődelegátusa a Népszövetségben, a trianoni békediktátumot megelőző tárgyalásokon a magyar küldöttség vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Apponyi Albert gróf, a dualizmus és a 20. század elejének jelentős politikusa 1846. május 29-én született Bécsben. Aulikus – a bécsi udvart támogató – arisztokrata családból származott, apja Apponyi György gróf, anyja Sztáray Júlia grófnő volt. A bécsi és pesti egyetemen végzett jogot, 1868-70-ben tanulmányutat tett Nyugat-Európában. 1872-75-ben a Deák-párt képviselője volt Szentendrén, majd a konzervatív jobboldali ellenzék tagja.
A következő években Apponyi házelnöki pozíciót nyert az országgyűlésben, a véderőtörvény körül
- Nettó cafeteria kalkulátor 2017 election
- Ingyen elvihető kiskutya győr nyitvatartás
- Apponyi és Teleki
- Gróf apponyi albert karaziwan
- Gróf Apponyi Albert | 100 híres (béta)
- Magyarok bevonulása a kárpát medence free
- Trianon 100 – Gróf Apponyi Albert és Trianon | Országgyűlési Könyvtár
1870-ben Ferenc József a főrendiház örökös tagjává nevezte ki, két évig a főrendiház jegyzőjeként is dolgozott. 1872 szeptemberétől Deák-párti programmal lett szentendrei képviselő, az országgyűlés megnyitása után a Parlament korjegyzője. 1875-ben nem választották meg képviselőnek, ezért 1877-ig a főrendiházban tevékenykedett. 1877-ben az Árva megyei bobrói kerület képviselőjeként jutott a Házba, 1878-tól haláláig, 55 éven át Jászberény "aranymandátumos" országgyűlési képviselője. 1895-től az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának küldötte, majd elnöke. Az 1895-ös brüsszeli tanácskozáson elérte, hogy a következő évi konferenciát Budapesten tartsák. 1875-től a konzervatív Jobboldali Ellenzékben, 1878-tól az Egyesült Ellenzékben, 1881-től a Mérsékelt Ellenzék élén politizált. A nyolcvanas évek végétől felhagyott ókonzervatív nézeteivel, ragaszkodott ugyan az Osztrák–Magyar Monarchiához, de szükségesnek látta a nemzeti jogok érvényesítését, támogatta a hadsereg magyar vezényleti nyelvének ügyét, az agráriusok gazdasági követelését és a védővámok bevezetését.
