A magyar energiapiacra is begyűrűztek a globális szintű diszruptív trendek. Egy átlag energiafogyasztó életére a közeljövőben legnagyobb hatással a digitalizáció, az ügyfélközpontúság felé való elmozdulás, a decentralizált energiaelőállítás terjedése, valamint az egyes iparágak határának elmosódása miatt egyre kiéleződő árverseny lesz. Budapest, 2018. február 21. Napelem, mint pénzügyi befektetés A holnap energiapiaci üzleti modellje részben a megújuló energiaforrások és a lakossági termelők köré épül. A napelemek ára folyamatosan csökken, azonban hatásfokuk, valamint ezáltal a telepített napelemes berendezések összesített kapacitása is egyre növekszik. Emellett az energiatárolás is megfizethetőbbé válik, ezáltal növelve a telepített energiatárolók kapacitását. Ezen tendenciák hatására a háztartási méretű naperőművek száma és beépített teljesítménye Magyarországon dinamikus növekedést mutat, az elmúlt 10 évben több mint 25 000 háztartási méretű naperőmű épült az országban. Nem meglepő, hogy a háztartási méretű napelemek egyre vonzóbb beruházási lehetőséget jelentenek a lakosság számára, hiszen jelenleg egy kb.
Még a rezsin belül sem fix minden ár Önmagában a rezsi a fogyasztói kosár 7, 57 százalékát adja. A KSH úgy számolja ki ugyanis az inflációt, hogy közel ezer fajta terméket nagyjából kétszáz csoportba sorol, és ezeket az alapján súlyozza, hogy mekkora részét képezik a háztartások fogyasztásának. Így a teljes inflációs mutató 2, 89 százalékát adja a vezetékes gáz árának változása, 2, 72 százalékát az elektromos áram, 0, 95-öt a távfűtés, 0, 66-ot a tűzifa, 0, 27-et a palackos gáz, 0, 05-öt a szén, és 0, 03-at a brikett, valamint a koksz. Ebből az első három ára rögzített, vagyis ott évek óta fixen 0 százalékos a változás. Azt sem árt megjegyezni, hogy épp a nem rögzített árú termékek azok, amelyeket jellemzően a szegényebbek használnak, vagyis ugyan ezeknek a súlya alig befolyásolja az átlagot, az alacsonyabb jövedelműek számára szó sincs olyan rezsicsökkentésről, mint amit a középosztály érezhet. Amikor erről a témáról gondolkozunk, nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a rezsi – ha szigorúan azt az összeget nézzük, amelyet a számlákról be kell fizetni – a magyar háztartások kiadásainak egyre kisebb részét jelenti.
2013. május 29., szerda Az Európai Unió 27 tagországában átlagosan 6, 6 százalékkal nőttek a háztartási villamosenergia-árak a 2011 és 2012 második fele közötti időszakban. A háztartási gázárak pedig 10, 3 százalékkal nőttek ugyanezen időszakban az EU-27 országaiban. Az ezt megelőző 2010-11-es gázáradat szerinti 12, 6 százalékos növekedéshez képest tehát lassulást látunk - derül ki az Eurostat jelentéséből. Magyarországon bár az árváltozások elmaradnak az európai átlagtól, vásárlóerő-paritáson számolva továbbra is a legdrágább országok között vagyunk. A villamosenergia-árak változása a mínusz 5 százalékos és plusz 21 százalékos tartományban mozogtak. Nemzeti valutában kifejezve Ciprusban láthatjuk a legmagasabb árnövekedést, 2011 és 2012 között 21 százalékkal. A szigetországot a görögök követik (15 százalékkal), majd Olaszország, Írország és Portugália (rendre 11 és 10-10 százalékkal). A villamosenergia-árak csökkenését összesen három országban jelentették. Svédországban 5 százalékkal, Magyarországon 2 százalékkal, míg a finneknél 1 százalékkal csökkentek az árak.
Hajdu hőkorlátozó elektronika Új típusú, ZEK jelzésű bojler (hőkorlátozó és hőfokszabályzó) elektronika: Az új típusú bojlerek elektronikáját nem lehet összehasonlítani a régebbiekével, ezért külön részben ismertetném. 2020. január 1-jétől változtak a villamosenergia-szolgáltatás egységárai Jogszabályváltozás miatt a villamos energia egyetemes szolgáltatás számlán lévő egyes egységárak megváltoztak 2020. január 1-jétől. A lakossági fogyasztók összegzett egységára nem változik: a rendszerhasználati díj ugyan növekedett, de a villamos energia ára annyival csökkent, ami ezt kompenzálja. A nem lakossági felhasználók számára a rendszerhasználati díjak és a villamosenergia-ár is növekedett. Nem változott az energiatermék jövedéki adója és az ún. pénzeszközök egységára. A változásokat, az egyes energetikai árszabályozási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 48/2019. (XII. 23. ) ITM rendelet tartalmazza. Az új egységárak megtekintéséhez kattintson a linkre: Lakossági egyetemes szolgáltatói egységárak Nem lakossági egyetemes szolgáltatói egységárak Az egyik legismertebb hatásosság fogalom a hőcserélők Bosnjakovič-féle -tényezője, ami a hőcserélőben létrejövő legnagyobb tényleges hőmérsékletváltozást viszonyítja az elméletileg létrejöhető legnagyobbhoz, azaz a két közeg belépő hőmérsékletének különbségéhez: ahol az "1" index a kisebb, a "2" index a nagyobb vízértékáramú közegre utal.
Az elmúlt hetekben sok vállalkozás hitetlenkedve fogadta a 2022-re kapott villamosenergia-beszerzési árajánlatokban feltüntetett 30–60 százalékos emelést, amit kigazdálkodni legfeljebb a fogyasztói árak emelésével lehet. Ez is hozzájárulhat a tartósan magas inflációhoz. A lakosság ugyan még kevéssé érzi – és a rezsicsökkentés miatt a saját számláin nem is látja majd –, de az idei év rendkívüli körülményei miatt előfordulhat, hogy akár fél év alatt megjelenik az áttételes inflációgerjesztő hatások között a villamosenergia jelentős drágulása a szabadpiacon. A januártól érvényes árszabásra ugyanis rendre 30-50-60 százalékkal magasabb ajánlati árakat kapnak a vállalkozások és az önkormányzatok, utóbbiak nem is igen tudják, miként gazdálkodják ki ezt. A versenyszféra vállalatai pedig kénytelenek lesznek ezt a drasztikusan emelkedő költségemelkedést is beépíteni a fogyasztói árakba. Mindez nem magyar jelenség, egész Európában jelentősen emelkedett a villamos energia ára az elmúlt hónapokban, és az egyes piacok között kicsi az eltérés, azonban vannak magyar sajátosságok is, amelyek hozzájárulnak a dráguláshoz – mondta az Index megkeresésére Felsmann Balázs egyetemi adjunktus, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának kutató főmunkatársa.