A politikus közlése szerint 2018. július 19. és december 20. között nagyjából 380 000, a 2019 májusi európai parlamenti választásig pedig 680 000 aláírást gyűjtöttek. [17] [18] Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ ↑ Az EU 2017/1939 rendeletének 25. és 27. cikke (lásd a Források között) ↑ 20 member states confirm the creation of an European Public Prosecutor's Office. Amint létrejön az ügyészség hivatala, a Bizottság az európai főügyész javaslata alapján meghatározza az operatív tevékenységek indulásának időpontját. Az ügyészség várhatóan 2020 végén kezdi meg működését, mivel a hivatal felállítása előreláthatólag 2–3 évig tart. Az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendelet elfogadása óta a Bizottság rendszeresen tájékoztatja az igazságügyi minisztereket a munka állásáról. A Bizottság máris több lépést tett a hivatal létrehozásának folyamatában: kinevezett egy ideiglenes adminisztratív igazgatót, kiválasztotta az európai főügyészt, kiválasztotta az európai ügyészeket, elkészítette a költségvetést.
Önkényesen tartott fogva 426 török bírót és ügyészt a 2016-os sikertelen puccskísérletet követően Törökország – mondta ki ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB). A török ügyészség azzal vádolta meg a bírókat és ügyészeket, hogy tagjai 1999 óta az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen hitszónok nemzetközi hálózatának. Ankara szerint a Gülen-mozgalom állt a 2016. július 15-ei puccskísérlet mögött, ezért azt terrorszervezetnek nyilvánította. Az európai bírák egyöntetűen úgy ítélték meg, hogy a török állam azzal, hogy a bírákat és ügyészeket letartóztatták, megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezménye által garantált "szabadsághoz való jogot". A strasbourgi testület bírái szerint ezek az önkényes fogva tartások nem "a törvény által előírt eljárásnak megfelelően" történtek, és nem voltak szükségszerűek. Az EJEB szerint "a jogbiztonság még nagyobb hangsúlyt kap az igazságszolgáltatás függetlensége elleni támadások esetében", ezért 5000 euró nem vagyoni kártérítést ítélt meg minden sértett számára.