Abu Szimbel (أبو سمبل, ) Közigazgatás Ország Egyiptom Kormányzóság Asszuán Jogállás város Népesség Teljes népesség 2535 fő (2006. nov. 11. ) [1] +/- Földrajzi adatok Tszf. magasság 189 m Időzóna UTC+02:00 Elhelyezkedése Abu Szimbel Pozíció Egyiptom térképén é. sz. 22° 20′ 13″, k. h. 31° 37′ 32″ Koordináták: é. 31° 37′ 32″ A Wikimédia Commons tartalmaz Abu Szimbel témájú médiaállományokat. Abu Szimbel ( arab írással أبو سنبل, Abū Sinbal vagy أبو سمبل, Abū Simbal) egyiptomi város Asszuántól kb. 240 km-re délre. Népessége kb. 2600 fő (2012). [2] Leginkább az itt az i. e. 13. században emelt Abu Szimbel-i templomokról ismert, melyeket II. Ramszesz fáraó építtetett, és melyek 1979 óta a Világörökség részét képezik. A templomokat az 1960-as években, a Nasszer-tó kialakításakor nemzetközi összefogással helyezték arrébb, mert különben a tó vize ellepte volna őket. Fekvése [ szerkesztés] A város Egyiptom déli részén fekszik, a szudáni határtól 20 km-re. Asszuán kormányzóság része. A legközelebbi város a szudáni Vádi Halfa, Abu Szimbeltől 65 km-re délre, a Núbia-tó (a Nasszer-tó szudáni neve) keleti partján.
Az Abu Szimbel-i templomokat – a Nagy Templomot és a Kis Templomot – délen, Núbiában emeltette Ramszesz, minden lakott helytől távol. A hely, ahol a templom épült, már korábban is szent helynek számított, már Horemheb is emelt itt egy szentélyt. Bár pontos adatokkal az Abu Szimbel-i templomok tervezéséről és építéséről nem rendelkezünk, mégis elfogadhatónak tűnik, hogy a munkálatok Iuni núbiai fáraó-helytartó idejében zajlottak le: egy bevésés a Kis Templom közelében arra utal, hogy a fáraó legbizalmasabb embereinek egyikét bízta meg a kezdeti munkák felügyeletével. Általánosan elfogadott, hogy feltehetőleg i. 1260 és 1250 között zajlott az építkezés. Nofertari Meritenmut nagy királyi hitves ebben az időszakban hunyt el, i. 1255 táján. Őt utoljára II. Ramszesz uralkodásának 24. évében, a templomegyüttes felszentelésével kapcsolatban említik meg. Az Abu Szimbel-i templomok 1979 óta szerepelnek az UNESCO kulturális világörökségel listáján. Érdekességük, hogy egyikük sincs eredeti helyén, az Asszuáni építése során, hogy a Nasszer-tóvá duzzadó vize ne lepje el őket, 1963 és 1968 között szétbontották, és 64 méterrel magasabban az Abu Szimbel-i fennsíkon ismét felépítették a templomokat.
A templom belsejében több sorban feliratokkal és domborművekkel díszített hajók vannak egészen a szentélyig, melyben a templomban tisztelt istenségek szobrai vannak. II. Ramszesz Nagy Templomát a XVIII. –XX. dinasztia isteni triászának, azaz a memphiszi Ptah, a thébai Ámon és a héliopoliszi Ré istennek – akik Ramszesz korában Egyiptom hivatalosan elfogadott főistenei voltak –, valamint magának Ramszesznek szentelték lójában Ramszesz nagyságát volt hivatott jelképezni; neve az ókorban Hut-Ramszesz-Meriamon, azaz Ramszesz-Meriamon temploma volt (lásd a Nagy Templom tervrajza alatti hieroglifákat. ) A mehai Hóruszt is tisztelik a templom belsejének domborművein; Hórusz az ő Harahti formájában összeolvad Rével Ré-Harahtivá. Hóruszban és Ré-Harahtiban közös az, hogy fejeik sólyom-fejek, a különbség köztük az, hogy Ré-harahtit napkoronggal és ureuszkígyóval ábrázolják. A héliopoliszi Ré-harahtit és Hóruszt volt, hogy azonos lénynek tekintették, például a felső-egyiptomi Behdetben (Edfuban). A mehai Hórusz kultusza III.