A toronysisakok franciásak az épület tagolása északias az ablakos négyezeti torony pedig már a platereszk stílus jegyeit viseli. A Kozepkori Europa 10 Gotikus Katedralisa Latvanyossagok A Gotika Hatasa Az 1950 Es Evek Vasbeton Epiteszetere Minoru Yamasaki Korai Munkain Keresztul Ertelmezve Gotika A Stilus Ami Tuzben Szuletett Gotika A Stilus Ami Tuzben Szuletett Archeologia Gotika Wikipedia A Kozepkor Masodik Szakasza A Gotika Lakberendezde Magyarorszag Gotikus Epiteszete Wikipedia A Gotika 12 15 Sz Kulturalis Enciklopedia
Egyenesen záródó szentélyű templomok példái a korai típust képviselő, 12. századi egyházasdengelegi templom és a rakacaszendi mai református templom. Centrális templomok [ szerkesztés] Viszonylag sok centrális templom épült. Ezek részben korai királyi vagy nemzetségfői szállások kápolnái vagy temető-, illetve keresztelőkápolnák voltak. [1] Ismeretesek egyszerű vagy kiugró szentély apszissal bővített kör alaprajzú, belül félkörös fülkékkel növelt terű, kerek tömegű, kívül négyszögű és belül kör alaprajzú, továbbá három- és többkaréjos típusaik. Néhány kisebb méretű körtemplomhoz utóbb nyugati oldalukat kibontva, mint szentélyhez hosszházat építettek. Kiemelkedő példái ennek a karcsai és a szalonnai mai református templomok. [1] Példák [ szerkesztés] A román stílusú építészet példái Magyarországon: Dunántúl [ szerkesztés] Székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika Pécsi, egykori székesegyház ( a 19. sz. -ban átépítve) Pannonhalmi bencés apátsági templom Jáki egykori bencés apátsági templom Szent Jakab-kápolna (Ják) Csempeszkopácsi templom Zsámbéki egykori premontrei kolostor A Dunától keletre [ szerkesztés] Feldebrői Szent Márton-templom Bélapátfalvai ciszterci kolostor Karcsa: mai református templom Nagybörzsönyi Szent István-templom Ócsai egykori premontrei kolostor (ma református templom) Szalonna: mai református templom Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] ↑ Szentkirályi-Détshy: Szentkirályi Zoltán – Détshy Mihály: A építészet rövid története.
A 4. századi ókeresztény közösség miliőjét idézi meg ez a föld alatti világ: a késő római temető a mai belváros északnyugati részén, a székesegyház környékén található. A kétszintes épületek temetkezési helyként és kápolnaként egyaránt funkcionáltak. Az ókeresztény sírkamrák közül három látogatható, és ha felkeresed ezt a világörökségi helyszínt, akkor ne hagyd ki a török kori emlékeket és a világhírű Zsolnay porcelánhoz köthető kulturális negyedet se. A városban van az ország egyik legszebb állatkertje is, a Tv torony tetején pedig az ország egyik legmagasabb pontjáról csodálhatod meg a panorámát. Ha aktív kikapcsolódásra vágysz, vár a Mecsextrém Park, de a környék méltán híres kulináris lehetőségeiről is. 7. Tokaji borvidék 2002-ben vált világörökséggé a Zempléni-hegység lábánál fekvő Tokaj-hegyaljai borvidék, ahol egyedülálló módon hozzák létre az édes, fehér desszertbort, a tokaji aszút. Tokaj települést a 11. században alapították, neve török eredetű szőlő szóból származik, a híres tokaji aszú története ugyanis a török hódoltságra vezethető vissza.
Általános jellemzők A tatárjárás után IV. Béla király a nyugati határszéli és felvidéki megerősített, fallal körülvett városokba német bevándorlókat telepített, ami döntő lépésnek bizonyult a magyarországi gótika története szempontjából. A hospesek által közvetített új művészeti irányzat kibontakozása összekapcsolódott a városi kultúra fejlődésével is. A gótika az építészetben hozta létre legmonumentálisabb alkotásait. A boltozatok nyomását már nem vastag falakkal, hanem oszlopokkal és a falakok kívüli támpillérekkel vezették a föld felé. Ez a szerkezeti megoldás lehetővé tette, hogy nagyobb ablaknyílásokat vághassanak az egyre vékonyabb falakba. Mindezek a változások a belső tér növekedéséhez vezetettek, amivel az áhítatot, az ég felé fordulást fejezték ki. Egyházi művészet A korszak legjellegzetesebb épülettípusa Magyarországon is a püspök székhelyén épülő katedrális, azaz székesegyház. Elkészítésükre Nyugat-Európában szerzett tapasztalataikat hasznosító építőmesterek műhelyeket hoznak létre, de megtartották a megrendelők által kívánt sajátos stílusjegyeket is, hiszen a ferences, domonkos vagy pálos rendek életvitelükből fakadóan nem egyforma igényeket fogalmaznak meg.
második felétől a 16. közepéig; vízszintes terjeszkedés - Spanyolország: a templomok a franciaországi székesegyházak alaprajzát és felépítését követik; később mindent elborító gazdag díszítés (mór hatás) - Itália: egyszerű szerkezet, tágas belső tér, egyes térrészek kevéssé különülnek el, elnyújtott tömegek és a nagy falfelületek vízszintesen tagoltak - Németország: a kiforrott francia gótikát vették át, de később kialakultak a stílus sajátos helyi vonásai is: pl. a fő-, gyakran az oldalhajók végéhez sokszögzáródású szentélyeket építettek 4. Notre-Dame székesegyház (Franciaország, Párizs) - 1163-ban kezdték építeni (III. Sándor pápa) - 1320-ban fejezték be - a francia forradalom alatt majdnem teljesen elpusztult - 1845-1878: újjáépítették - keresztboltozat - faragott kőcsipkék - három gazdagon díszített ajtó - díszes ablakok - homlokzatán: egy oszlopsor faragott alakokkal - rózsaablakok - hatalmas orgona 5. Notre-Dame székesegyház (Franciaország, Amiens) - katedrális archívuma többször is tűzvész áldozata lett (1218, 1258) - újjáépítés: 1220-1266 - jelenleg a legnagyobb francia középkori templomépület (térfogata 200 000 köbméter, ami a párizsi Notre-Dame kétszerese) - padlókat különböző mintázatok díszítik (többnyire szvasztika: 卍 és 卐) - a katedrálisban őrzik Keresztelő Szent János levágott fejét 6.
A 13. századi szentély kőfaragványai nagyon hasonlítanak a budai Nagyboldogasszony-templom nyugati részén láthatókhoz. A hajó négyzetes alaprajzú; falpillérein a szentélyéhez hasonló, de egyszerűbb, díszítetlen fejezeteket alkalmaztak: a hatalmas kerek pilléreket levéldíszes gyámkövek koszorúja övezi, és ezekről indulnak a csarnokhajó keresztboltozatai. Sokakban megfordul a kérdés: ennyire míves és grandiózus templom miért viseli a köznapi beszédben a népiesen csengő "kecske" nevet? Ez azért is érdekfeszítő lehet, mert az ördögöt olyan gyakorta ábrázolják a makacs patások fejével… A válasz sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk: a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt csarnoktemplom 47 méter magas torony homlokzatát gótikus füzér és kecske díszíti. A kecske az építtető Geisel Henrik címerállata volt – a Geiss pedig németül kecskét jelent. A szájhagyomány külön történetet kreált a kecskék köré: eszerint a templom egy kecske által kikapart kincsből épült. A templom építészetileg több kor terméke: a mozgalmas, levéldíszes vagy torz emberfejes gyámkövek, a szép boltozat és a finom kőrácsok a középkor, a gótikus hálóboltozat alatti, szobrokkal gazdagon díszített oltárépítmény viszont már a 18. század ízlésvilágát és életérzését tükrözi.