Kalendárium « Július 2022 » H K Sze Cs P Szo V 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 Statistics Online összesen: 1 Vendégek: 1 Felhasználók: 0 Az ókori Görögország Az európai civilizáció bölcsője görög földön ringott. Az ógörög civilizáció a Balkán-félsziget déli részén, az Égei- és Jón-tengerek szigetvilágában és Kis-Ázsia keleti partvidékén terjedt el. Kréta szigetén jött létre Európa legrégibb állama. Az ókori görög civilizációt a rómaival együtt antik civilizációként tartják számon. Az antik civilizáció a mai európai civilizáció alapja. A görögök és Görögország kifejezéseket a rómaiak találták ki. A görögök magukat helléneknek, országukat Hellásznak nevezték. A kontinentális Görögország három részre tagolódott: Észak-, Közép- és Dél-Görögországra. Hellász legmagasabb pontja az Olümposz, a görög istenek lakhelye. Észak- és Közép-Görögországot a Thermopülai-szoros kötötte össze. Közép-Görögország egyik legfejlettebb térsége Attika, Dél-Görögországé pedig Lakónia volt.
- Méretek: 10x8 cm... 1 db patentos aprópénz- és 3 db papírpénztartó résszel rendelkezik, amelyből az egyik cipzáras, emellett 2 db átlátszó igazolványtartó és 9 kártyahely található benne... 5 980 Ft Idén ősszel Anekke újra útnak indul, hogy felfedezze a világ kincseit. Figyelt kérdés please help 1/5 anonim válasza: Kár, hogy ilyen, mint ókori Görögország sosem létezett. Városállamok voltak. Aztán hogy ott melyiket tekintjük görögnek, már más kérdés. 2013. jan. 5. 13:08 Hasznos számodra ez a válasz? 2/5 anonim válasza: Az ókori görög városállamok területén található: Görögország Törökország Olaszország Egyiptom Macedónia A Krím-félsziget melyik országhoz tartozik? Mert arra is megtelepedtek. 21:33 Hasznos számodra ez a válasz? 3/5 anonim válasza: Ciprust, Izraelt, Iránt kifelejtettem. Igazából a Földközi-tenger keleti felén mindenütt voltak városaik. 21:34 Hasznos számodra ez a válasz? 4/5 A kérdező kommentje: köszi, és az első válaszolónak mondom, hogy ha nem tudsz megoldást a kérdésemre, akkor NE OLTOGASS!
Nehéz pontosan meghatározni, hogy mikor jelentek meg az emberek a Nílus völgyében, mindenesetre az első paleolitikus kőeszközöket mintegy kétszázezer évesre lehet becsülni. Jóval később, a neolitikumban, tízezer évvel ezelőtt a pásztorkodó életformát és a kezdetleges mezőgazdaságot gyakorló népesség már letelepedett a Líbiai-sivatagban, a Nílus deltában, a Fajjúm-oázisban, és Felső-Egyiptomban. A mind szárazabbá váló éghajlat arra kényszerítette ezeket a közösségeket, hogy egyre inkább a Nílus közelébe húzódjanak, ahol az első városkezdemények kialakultak. Az egyiptomi történelemnek ezt a szakaszát predinasztikus kornak nevezzük. A népesség két központ felé csoportosult: az egyik északra, a Delta vidékre, a másik délre, Hierakónpolisz közelébe. A dombordíszműves sminkpaletták szerint számos király uralkodott délen, köztük Narmer és a Skorpió király. Narmer, a predinasztikus kor utolsó uralkodója meghódította Alsó-Egyiptomot, és számos csata után egyesítette a két országrészt. Utódja, Hórusz-Aha, aki talán a legendás Ménész fáraóval azonos, megalapította az I. dinasztiát.
Ha a leányváros néhány év után nem tud megélni azon a területen, akkor a lakosok hazaköltözhetnek. A görögök ezzel a módszerrel rengeteg várost alapítottak:Észak Afrikában, A fekete-tenger partvidékén(még a mai Kazahsztán területén is) A mai Franciaország déli részén(Massilia, a mai Marsei helyén) és még a mai Spanyolország területén is. Olyan ismereteik voltak a világról, amire az ember csak 2000 ével később jött rá ismét: Csillagászat- Arisztarkhosz azt tanította, hogy a Föld kering, és forog a nap körül. Herakleidész, hogy a föld a saját tengelye kötül forog. Fizika-Arkhimedesz felfedezte a fajsúly törvényét. Empedoklész a légellenállást, Zenón a mozgás látszólagos(a test egyhelyben álhat a Földhöz képest, de a Naphoz képest mozog). Démokritosz: a dolgok atomokból állnak. Orvostudomány-Állatok boncolásával már i. e végére fontos ismeretekre jutottak. Felfedezték, hogy az érzékelés központja az agy. Hippokratész azt anította, hogy a betegségeknek nem természetfeleti oka van hanem a természetben keresendők.
Beloianniszi döntés született az Üllői úton: a magyar–görög Eb-selejtező döntetlenjét leginkább a Fejér megyei görög településen tartják igazságosnak. Riport Mirkó István fotóival a magyar faluból, ahol még a Rákóczi utca nevét is görögül írják. Fotók: Mirkó István A helyi csapat, a megyei III. osztályú AEK Beloiannisz nem a legszebb napjait éli, pedig a pályán használatos "titkos" nyelv ritka előnyt jelent: a szabályok szerint tiltott "hagyd! " kiáltás "aszto! " formában rögtön legális, a "tripa! " ("lyukra! "), "erhome" ("jövök") vagy "riksze! " ("lőjél! ") üzenet pedig mezei magyar futballista számára szimplán érthetetlen. Az 1942-től 1949-ig tartó görög polgárháború végén a harcok az észak-nyugati, hegyi vidékre koncentrálódtak, és a szorult helyzetben lévő kommunista erők úgy döntöttek, hogy a gyermekeket és harcképtelen családtagokat biztonságos helyre menekítik. Így ültették aztán kapkodva vonatra, hajóra a keleti blokk országai felé azt a sok ezer görög gyermeket is, akik közül mintegy nyolc-kilencezer Magyarországon kötött ki.