A Politikai drámák elég ritkák. Sőt, mindezek egy kis humorral vegyítve pedig szinte kihaltnak minősülnek. Ezen próbál változtatni a Charlie Wilson háborúja – nos, ilyen az igazi háború! A Charlie Wilson háborúja a méltán elismert és közkedvelt Charlie Wilson's War: The Extraordinary Story of the Largest Covert Operation in History könyvéből merít, melynek szerzője George Crile. Sajnálatos módon ez a könyv soha nem került kezembe, így hiányomat a film megtekintésével próbáltam pótolni, melynek maga az író fogalmazta a forgatókönyvét is. A könyv felkutatását és beszerzését a film megtekintése után szent feladatomnak tartottam. A történet ugyanis letaglózó. Charlie Wilson (Tom Hanks) igaz történetét meséli el, ahogy egy texasi demokratikus képviselő, Gust Avrakotos (Philip Seymour Hoffman), egy keményfejű CIA ügynök, és egy milliomos hölgy, Joanne Herring (Julia Roberts) eldönti egy háború kimenetelét. A háború a szegény és fegyvertelen Afganisztán és a hatalmas kommunista Szovjetunió között folyt.
2008. február 7. Korhatár R 16 Bevétel $ 66 661 095 [1] $ 112 626 470 [1] További információk weboldal IMDb A Charlie Wilson háborúja 2007 -ben bemutatott amerikai filmdráma Mike Nichols rendezésében, amely Charlie Wilson texasi demokrata kongresszusi képviselő igaz történetét dolgozza fel. A főszerepekben Tom Hanks, Julia Roberts és az alakításáért Oscar-díjra jelölt Philip Seymour Hoffman láthatók. A forgatókönyvet Aaron Sorkin írta George Crile 2003 -as, Charlie Wilson's War: The Extraordinary Story of the Largest Covert Operation in History című könyve alapján. A könyv magyarul is megjelent 2008-ban, az Ekren Kiadó gondozásában. A filmet 5 Golden Globe-díjra, köztük a legjobb film (vígjáték/musical) kategóriában, és egy Oscar-díjra jelölték, de végül egyiket sem nyerte el. Történet Charlie Wilson az 1980-as évek elején az USA nőcsábász kongresszusi képviselője Texas államból. Látszólag kevés befolyással rendelkezik, ám két jelentős külpolitikai és menedékügyi bizottságnak is tagja.
[3] Az eredeti könyv szerzője, George Crile azt a magyarázatot adta: " 1993 végére Afganisztánban nem voltak utak, nem voltak iskolák, csak a lerombolt ország – és az Egyesült Államok mosta kezeit a felelősséget illetően. Benne volt a levegőben, hogy a tálibok és Oszama bin Laden emelkednek ki uralkodó tényezőkként. Ironikus, hogy Oszama bin Laden, egy olyan ember személyesíti meg a dzsihád erejét, akinek szinte semmi köze nem volt a Vörös Hadsereg felett aratott győzelemhez. 1998 -ban, mikor bin Laden túlélte a ráirányított, 100 millió dollárt érő robotrepülőgépeket, megerősödött a hiedelem, hogy Allah védelmébe vette őt. " [4] Az AlterNet hírportál kritikus hangvételű cikkében azt állította, a film enyhíti 9/11 kötelékeit. [5] Az írás szerint Charlie Wilson úgy hitte, Ahmad Shah Massoud "orosz kollaboráns" volt, s a film hibásan mutatja be Massoudot, mint a segélyek legnagyobb részesedőjét. A lap szerint a valódi fő kedvezményezett (40% körüli mennyiséggel) Gulbuddin Hekmatyar volt, annak ellenére, hogy afgán civilek meggyilkolásának tettét tulajdonították neki.
Dráma: Charlie Wilson háborúja Egy piás pofa. Egy csinos pofi. Egy pofátlan profi. Ki mondta, hogy ennyivel nem lehet megdönteni a szovjet birodalmat? >>> Egy piás pofa. Ki mondta, hogy ennyivel nem lehet megdönteni a szovjet birodalmat? A Charlie Wilson háborúja elképesztő igaz történet arról, hogy egy képviselő, aki szerette jól érezni magát, egy houstoni milliárdos hölgy, aki szeretetett a jó ügyért harcolni, és egy CIA ügynök, aki szeretett egy jót harcolni, miképp szövetkeztek, hogy összehozzák a történelem legnagyobb titkos manőverét. Charlie Wilson texasi kongresszusi képviselő volt, egy agglegény, akinek "Mulatozós Charlie" álarca mögött ott lapult a ravasz politikusi elme, a mély hazaszeretet, és az elnyomottak iránti részvét. A '80-as évek elején az egyre terjeszkedő szovjet megszállás nyomán ez az elnyomott Afganisztán volt. Charlie régi barátja, gyakori pártfogója és alkalmi szeretője volt Joanne Herring, Texas egyik leggazdagabb asszonya, a szenvedélyes antikommunista. Mivel úgy gondolta, hogy az Afganisztán megszállására adott amerikai válasz igencsak vérszegény, arra ösztökélte Charlie-t, hogy tegye meg a szabadságharcosokért azt, amire más nem képes: biztosítson pénzt és fegyvert a szovjet agresszorok kiűzéséhez.