A lenyűgöző festői hegyek nyújtottak Nyugat-Ukrajna Kárpátok. Ezeknek a helyeknek a nevezetességei nem hagyhatják közömbösek: magas hegyvidéki tájak, sűrű erdők, ásványi források és üdülőhelyek... Ukrán kárpátok Az ősi időkben ez a hegység, Közép-Európa keleti része, a Szarmata-hegység. A "kárpátok" modern neve valószínűleg a "kő" szóból származik, amely még a pra-indoeurópai nyelvben is létezett. Nyolc ország területén - Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Ukrajna, Románia, Szerbia és Ausztria - feküdtek. A Kárpátok legmagasabb pontja a Gerlachovsky Stit. Szlovákiában van egy hegy, magasságban 2655 métert ér el. Ezek a hegyek általában nyugati, déli ésKeleti. Ez utóbbi tartalmazza az ukrán Kárpátokat. A hegyek látnivalói többnyire csúcsok. A Kárpátokban nagyon sok van, csak a szlovák Tátrának 25 csúcsa van. Ukrajnán belül a Kárpátok hegyvidéki rendszerének 10% -a található. A legmagasabb pont a Mount Goverla, amely 2061 méter magasságban van. Az ukrán kárpátok származnak a Xiang-folyóból, és onnan 280 kilométerre húzódnak a Suceava folyóhoz.
"A Csalhó már Moldovában van, de a Kárpátok vonalába esvén, miután a Kárpátok par excellence magyar havasok, tehát ez alapon a Csalhót is magunknak sajátítjuk, annál is inkább, mert szent István korában az Erdélyt keletről övedző Kárpátok egészen a moldovai térségig mind Erdélyhez tartoztak. Hófehér szirtei távolból úgy néznek ki, mintha hófedettek lennének. E havas alakzata gyönyörű, déli szöglete óriási lépcsőzetszerűleg van szakadozott szeletekben lemetszve, északi bütüje felhőszerű hullámzatokban tornyosul fel félelmes magasságig. " Orbán Balázs: A tölgyesi szoros Ez az, amiért a Hazajáró otthon érzi magát a kárpáti vízválasztón túl is. A Keleti-Kárpátok szívében emelkedő Csalhó különleges formakincseit konglomerátum és mészkő felépítésének köszönheti. Az 1800 méter fölé magasodó tágas platója pereméről minden irányban gigantikus sziklafalak szakadnak le. A természet belső és külső erői faragta tornyokhoz különböző mitológiai alakokat, legendákat fűzött a moldvai néplélek, így lett a Csalhó a románok egyik legnépszerűbb, kultikus hegye, " Moldva Olümposza. "
Az ötszázéves tölgy és a környező kivételes tölgyerdő rögtön meg is magyarázzák, honnan a falu neve. A fa ma is meghatározó eleme Tölgyesnek, igaz, már megszűnt itt a vámszedés és a magyar határőrök helyett a gyógykezelésre szorulókat szolgálják az 1940-es években épült kaszárnyák is. Hargita Megye Tanácsa szívén viseli, hogy a régi laktanya épületek fennmaradjanak. Amióta Ártándig tolták innen a határt, a tölgyesi magyarság egyharmados kisebbségbe került. Az 1890-ben épült katolikus templom az egyik fontos színhelye életüknek. Amíg van magyar, aki tudja, hogy mit jelent átkelni a Tölgyesi-szoroson, és nem feledi, hogy itt húzódott egykori hazánk határa, addig "nincs ördög, aki ismét széjjel bírná szakítni ölelkező karunk. " A Tóka-csúcsról csodás panoráma nyílik a tájra. Alant fényesen csillog a Békás tó víztükre az Esztena-hegység előtt. A Csalhó fehér sziklái is szépen tündökölnek. Északra a közel 80 méter magas Panagia tornya sugárzik. Délre, a hosszan elnyúló plató végén a Nagy-Aklos is felragyog.
Transzfogarasi-út (Transfagarasean) Egy végtelennek tűnő út visz a hegyek között, látványos hajtűkanyarokkal tarkítva. A Transzfogarasi út, vagyis a 7C jelzésű országút (Drumul Național 7C), amely a Fogarasi-havasok központi részén keresztül észak-déli irányban köti össze Alsóárpás és Curtea de Argeș településeket. A 90 km hosszú út 2042 méter magasságig vezet fel, összesen 578 hídja és viaduktja, valamint 5 alagútja van. Az időjárástól függően június és október között tart nyitva, érdemes tehát nyáron felkeresni és megörökíteni több pontról is a nem mindennapi látványt. Foto: Duna-delta (Delta Dunarii) A Duna-delta Európa egyik legnagyobb és legjobb állapotban megőrzött folyódeltája, amely tökéletes helyszín lehet természeti fotók készítéséhez vagy a horgászoknak. Az UNESCO Világörökségét képező delta 5165 km², területén 23 különböző ökoszisztéma található, amik számtalan növénynek és vadon élő állatnak adnak otthont (nyáron több mint 300 madárfaj él itt). A környék nyugalma kézzel fogadható, harmóniája magával ragad, főleg naplemente idején nyújt csodálatos látványt, amikor festői látvány tárul elénk a folyó felett.
Szinaja tetszetős kis hegyi város, síparadicsom, nem véletlenül nevezik a Kárpátok gyöngyszemének. Szinaja városban található I. Károly román király nyári rezidenciája, a Peles-kastély. Románia egyik legfontosabb történelmi jellegű műemléke. A kastély minden helyisége nyitva áll a látogatók előtt, kivéve egy padlásteret, a háromból, ahol a ki nem állított műtárgyakat tárolják. Parajdi sóbánya (Praid) Székelyföld egyik legkülönlegesebb látványossága a parajdi sóbánya és a falu melletti holdbéli tájra emlékeztető Só-szoros és Só-szakadék. A Parajd környéki Sóvidék Európa egyik legnagyobb sókészletét rejti a föld alatt. A sóbánya látogatása rendkívül népszerű program. A gigantikus föld alatti világ a nyaranta több ezer látogatót vonz, akik külön busszal indulhatnak el a falu központjából egy nagy "Jó szerencsét! " feliratú bejáraton át a sóhegy gyomrába egy másfél kilométer hosszú alagúton keresztül. Odalent nemcsak a só gyógyító erejét kihasználók, de a kikapcsolódni vágyók is bőven megtalálhatják számításukat.