Segíti a kalcium beépülését, így hosszabb távon megakadályozza a csontritkulást és a csontlágyulást. Emellett az izomerőnk fokozásában is kulcsszerep jut a zsírban oldódó vitaminnak, nem véletlenül találunk minden élsportoló asztalán D-vitaminban gazdag ételeket, étrend-kiegészítőket. Talán kevésbé közismert tény, hogy a D-vitamin a hormonok működésére is hatással van, valamint a vérnyomásunkat is segít az ideális tartományban tartani. Sőt, a meghűlés és az influenza elleni védekezést is hatékonyabbá teszi – ennek fontosságát pedig aligha lehet hangsúlyozni napjainkban. A D-vitamin támogatja a nyiroksejtek és a kórokozó-ellenes fehérjék termelődését, így erősebben vehetjük fel a harcot a vírusokkal. A D-vitamin-hiány hátterében többféle ok is állhat. Első helyen természetesen a túl kevés napfény áll, hiszen a szervezetünk az UV-B sugárzás hatására képes D-vitamint termelni. Emellett azonban a táplálkozás is befolyásolja a D-vitamin-készletünket, ahogy a terhesség vagy a szoptatás is. A D-vitamin hiánya adott esetben betegség tünete is lehet: a vesefunkció-zavarok vagy éppen a pajzsmirigy-túlműködés csökkentik a D-vitamin szintjét.
Nincs szükség ennél magasabb napi adagolásra, kivéve ha valaki súlyos koronavírus-fertőzéstől szenved, amikor 5 napig 12 ezer NE-et, utána 4000 NE-et kap a beteg a kórházi tartózkodás ideje alatt, és ezzel telítik a D-vitamin raktárát, ezért hívják ezt telítő dózisnak – magyarázza a professzor, utalva arra, hogy összefügg a D-vitamin-hiány és a fertőzés súlyosabb lefolyása. Dr. Takács István kiemelte, hogy a D-vitamin fontos szerepet játszik a csontanyagcserében, a daganatok – leginkább a vastagbél- és emlőrák – megelőzésében és a daganattúlélésben, illetve az autoimmun betegségek elleni küzdelemben is. A 2021-ben a Semmelweis Egyetemen tartott konferencián a Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság, a Magyar Osteológiai és Osteoarthrológiai Társaság, a Magyar Nephrológiai Társaság, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság, a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság, a Magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Endokrinológiai Társaság és a Magyar Menopauza Társaság, Magyar Gyermekorvosok Társasága és a Magyar Reumatológusok Egyesülete szakembereinek részvételével frissítették a D-vitamin ajánlásokat.
Az elmúlt években lényegesen, 3-5-szörösére nőtt a téli hónapokban D-vitamint fogyasztók aránya. Azt már régóta tudjuk, hogy a téli, napfénymentes időszakokban érdemes a D-vitamin-pótlásról gondoskodnunk, de hogy mennyi a javasolt, úgynevezett telítő vitaminmennyiség legyengült állapotban, például koronavírusos betegség esetén, arról új ajánlást fogalmaztak meg a szakemberek. A D-vitamin adagolásával kapcsolatos alapvető tudnivalókról állított össze egy cikket a Semmelweis Egyetem. Ebből kiderült, hogy az októbertől-márciusig tartó időszakban napi 2000 nemzetközi egység (NE) javasolt egy egészséges, normál súlyú felnőtt esetében. "Ez a mennyiség orvosi felügyelet nélkül is szedhető, és hosszú távon is biztonságos" – mondja dr. Takács István egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika igazgatója. A szakember hozzáteszi, hogy a csecsemők és kisgyermekek számára napi 400 NE, kisiskolás korban 1000 NE, a kamaszkorban 2000 NE gyógyszergyári körülmények között gyártott D-vitamin szedése javasolt ősszel-télen, amikor nem ér bennünket elegendő napfény.
Sötét bőrűeknek akár tízszer annyi napsugárzásra van szükségük a D-vitaminképződéshez. A D-vitamin hiány az egyik legnagyobb egészségügyi kockázat, ami Magyarországon is a lakosság nagy százalékán tapasztalható. A képzése ráadásul az életkor előrehaladtával is egyre lanyhul. A D-vitamin részt vesz a kalcium-anyagcserében, valamint hatással van a sejtműködésre és a sejtek osztódására is. Hiányában csontvesztés alakul ki, súlyos esetekben a csontok szerkezete is megváltozik, így nő a csonttörés kockázata is. Hiánya hozzájárulhat a szívelégtelenség, a magas vérnyomás kialakulásához vagy súlyosbodásához. Fokozza az érelmeszesedés kockázatát, számos bőrbetegség kialakulásban szerepet játszik, de idegrendszeri- és immunológiai betegségeknél is veszélyfaktor. Befolyásolja a fogamzóképességet, ezért a tervezett terhesség előtt érdemes megbizonyosodni arról, hogy rendelkezünk a megfelelő mennyiségű D-vitaminnal. Pótlása mindenkinek ajánlott, akár hiánytünetek mellett vagy megelőzés szempontjából.
Nincs szükség ennél magasabb napi adagolásra, kivéve a súlyos COVID-19 betegség alatt, amikor 5 napig 12 ezer NE-et, utána 4000 NE-et kap a beteg a kórházi tartózkodás ideje alatt, és ezzel telítik a D-vitamin raktárát, ezért hívják ezt telítő dózisnak – magyarázza a professzor, utalva arra, hogy összefügg a D-vitamin-hiány és a koronavírus-fertőzés súlyosabb lefolyása. A D-vitamin-hiány tüneteiről itt olvashat!
A biztonságosan bevihető napi mennyiség felső határa így néz ki: Csecsemőknél: 1000 NE Gyermekek 1-6 éves korig: 2000 NE 6-18 éves korig: 4000 NE Felnőtteknél: 4000 NE Elhízott felnőtteknél: 4000 NE Terheseknél: 4000 NE Nyáron tehát a megfelelő növényi táplálékoknak és a napsugárzásnak köszönhetően nagy valószínűséggel bevisszük a szervezet számára fontos D-vitamin mennyiséget ill. segítjük annak előállításában. Az őszi-téli hónapokban azonban kevesebb szezonális növényi táplálék áll rendelkezésünkre és a napfény is kevesebb. Együnk több májat, tejterméket, halat, halolajat, tojássárgáját és pótoljuk a D-vitamint tabletta szedésével.
Különösen javasolt szívelégtelenség, hypertonia esetén, illetve szív- és érrendszeri kockázatnál. Mivel az anyatej is rendkívül kevés D-vitamint tartalmaz, csecsemőknél is nagyon fontos külön adagolni, kisgyermekkorban pedig az őszi, téli, pótlásra van szükség. Ennél a korcsoportnál az 1-es típusú cukorbetegség megelőzését is szolgálja. Sejtanyagcserére kifejtett hatásai révén a D-vitamin tumorellenes, így pótlása a menopauzát követően nem csak a csontok egészsége miatt fontos, hanem az emlőtumor kockázatának csökkenése szempontjából is. D-vitamint tartalmazó ételek A csukamájolaj gyógyító hatása a benne lévő D-vitaminnak köszönhető. A kalciferolt a legnagyobb mennyiségben a sós és édes vízi halak, illetve a belőlük előállított termékek tartalmazzák. A D-vitaminban leggazdagabb halfajok a hering, a tonhal, a harcsa, a sügér, a ponty, a csuka, a compó, a pisztráng, a lazac és az angolna. A D-vitamin kizárólagos növényi forrásai a gombák és a kakaóbab. A gombák kiváló és egyedülálló D-vitaminforrások, a legnagyobb mennyiségben közülük is a friss vagy szárított vargányagomba tartalmazza a legtöbb kalciferolt.
Ahhoz azonban, hogy a D-vitamin megfelelően be tudjon épülni a szervezetünkbe, ásványi anyagokat és nyomelemeket is szükséges fogyasztanunk. " Fontos külön választani a D-vitamin-kezelést a D-vitamin-pótlástól. A 30 ng/ml-es normálérték eléréséig D-vitamin-kezelésről, a normál tartományban lévő D-vitamin-érték fenntartásakor viszont D-vitamin-pótlásról beszélünk. A szervezetünk számára szükséges D-vitamin mintegy 80 százaléka a napfény hatására a bőrben termelődik, a D-vitamin igényünk 10-20 százalékát pedig kiegyensúlyozott táplálkozással tudjuk biztosítani, de a legtöbb esetben ezek nem elegendőek az ideális D-vitamin-szint eléréséhez. Még egy megfelelően összeállított diétával is csak a szükséges mennyiség tizedét tudnánk bevinni, egy órányi napozással teljes testfelületen, faktoros krémek nélkül pedig 10 000 NE D3 vitaminhoz jutunk, de ezt gyakorlatilag lehetetlen elérni napi szinten. A D-vitamin szintünkről egy általános vérvételt követően kaphatunk felvilágosítást, de a vitamin adagolását és a javasolt készítmény típusát mindenképpen érdemes kezelőorvossal egyeztetni " – tette hozzá a Budai Egészségközpont szakembere.
D-vitamin-hiány megelőzésére javasolt napi D3-vitamin dózisok Magyarországon (a szükséges UVB sugárzást nem kapóknak; október végétől márciusig mindenkinek): csecsemők 400-1000 NE 1-6 éves gyermekek 600-1000 NE 6 év feletti gyermekek serdülők 800-1000 NE felnőttek 1500-2000 NE túlsúlyos felnőttek 3000-4000 NE terhes nők A fogamzásgátlók a D-vitamin hasznosulását erősen ronthatják Forrás: