Akár a rendszeresen befizetett kötelező biztosításunk ellenére is fedezetlenné válhat gépjárművünk az újonnan belépő baleseti adó következtében egyes biztosítók szerint. Az ügyfélszolgálatok tapasztalatai szerint sokan nem is tudnak az adóról. De nem csak az autósok, a biztosítók is bizonytalanok a baleseti adó beszedését illetően. Noha 2011. év végén a parlament megszavazta a baleseti adó bevezetését, a behajtás pontos módjáról akkor még nem rendelkeztek. Pedig ez korántsem elhanyagolható részlet. "Annyi biztos, hogy a biztosítóknak kell leróni minden KGFB-ügyfelük után ezt a kötelezettséget az állam felé, de ennek lebonyolítása tartogathat meglepetéseket a gyakorlatban" – hívja fel a figyelmet Vass Gábor, a PBA Biztosítási Alkusz Kft. ügyvezetője. (A cégautókat a baleseti adó mellett a cégautó adó változásai is érintik, amelyekről itt olvashat bővebben. ) Kép:sxc A parlament a kampány alatt fogadta el a kgfb-díj 30 százalékának megfelelő baleseti adót, amelyet a biztosítási díjjal együtt kell megfizetni.
Ilyen helyzetben a baleseti járadékot akkor kell újból megállapítani, ha a baleseti sérült az újabb üzemi baleset következtében magasabb baleseti fokozatba kerül. Kapcsolódó cikkek 2019. február 26. Rokkantsági járadék elméletben és gyakorlatban A vonatkozó jogszabály módosításait követve megállapítható, hogy 1988. I. 1-től 2016. 1-ig jelentős módosítás a rokkantsági járadék feltételrendszerében, megállapításban és folyósításban nem volt, a változtatások követték a szervezeti, illetve a szakértői rendszer változásait. Először a 2015. január 1-től hatályos módosítás volt lényeges, mivel jelentősen megemelkedett az ellátás összege, lényeges változást pedig a 2016. január 1-jei módosítás eredményezett, megváltoztatva a jogosultsági feltételeket. 2018. október 18. Munkahelyi baleset: mikor felelős a munkáltató? Ha a kár a legkisebb mértékben is összefüggésben áll a munkaviszonnyal, a munkáltató felelőssége már megállapítható. A XV. Magyar Munkajogi Konferencián Dr. Tálné dr. Molnár Erika bíró, a Kúria kollégiumvezető-helyettese beszélt a joggyakorlat-elemzés tanulságairól.
Az adó alapja az éves kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj, ide értve a Kgfb. tv. szerint megállapított fedezetlenségi díjat is. Az adó mértéke egységesen a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás éves díjának 30%-a, de maximum 83 Ft/nap. Az adó befizetése a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással együtt történik a biztosítóval megkötött szerződés szerinti ütemezésben, a befizetésből a biztosító folyósítja tovább a megfelelő összeget az állam felé. Forrás: 2011. évi CIII. törvény a népegészségügyi termékadóról
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Gyakran előfordul, hogy üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a baleseti táppénz időszakának leteltekor tartós, esetleg maradandó egészségromlás marad vissza. Ha ez az állapot középsúlyosságúnak minősül, baleseti járadék vehető igénybe. Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg. Az egészségkárosodás mértékét és baleseti eredetét a orvosszakértő állapítja meg. A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ. Az egészségkárosodás fokának megfelelően az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék, a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék, a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék, a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű.
A baleseti járadék összege az előzőekben meghatározott fokozatok sorrendjében az alapjául szolgáló havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetve harminc százaléka. A baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. A baleseti járadék alapját képező havi átlagkereset megállapításánál a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha az üzemi balesetet nyugdíjas munkavállaló szenvedte el, a baleseti járadék alapjául szolgáló havi átlagkeresetet a nyugdíjasként elért kereset figyelembevételével kell megállapítani. A baleseti járadékra való jogosultság időtartama szorosan kapcsolódik az egészségkárosodás súlyosságához. Az 1. fokozatban található 14-20 százalék közötti egészségkárosodás, mint legenyhébb egészségi következmény egy átmeneti időre nyújt pénzbeli támogatást azok számára, akik üzemi balesetük, foglalkozási megbetegedésük miatt már csak nagyobb erőfeszítés árán tudnak keresőtevékenységet folytatni.