Magyar Állami Operaház / Magyar Áallami Operahaz Musor
Manapság, amikor sorra emelkednek, újulnak, szépülnek kulturális intézményeink, érdemes felidéznünk, miben is hiszünk, amikor a művészeteknek méltó otthont építünk vagy újítunk fel - hangsúlyozta megnyitó beszédében Áder János. Budapest, 2022. március 12.
MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ állás, munka, karrier | Profession
- Kaczor Feri Édesapa Gyere Haza Mp3 Letöltés
- Magyar Állami Operaház
- Magyar állami operaház jegyvásárlás
Az alábbi listák a Magyar Állami Operaház igazgatóit sorolják fel, az intézmény alapítása óta. Kormánybiztosok és intendánsok [ szerkesztés] Az Operaház megnyitását követően az intézmény vezetését egy államilag kinevezett kormánybiztos vagy intendáns látta el. Az intendánsi funkciót 1902-ben eltörölték, majd 1912–1925 között ismét visszaállították. Az igazgatók ezekben az időszakokban a kormánybiztosoknak és intendánsoknak voltak alárendelve. Podmaniczky Frigyes (1875. március 19. – 1875. június 24. ) – kormánybiztos Podmaniczky Frigyes (1875. június 25. – 1886. február 1. ) – intendáns Keglevich István (1886. – 1888. január 12. ) – intendáns Beniczky Ferenc (1888. január 13. – 1891. január 31. ) – kormánybiztos és intendáns Zichy Géza (1891. – 1894. április 10. ) – intendáns Stresser József (1894. április 11. november 24. ) – kormánybiztos Nopcsa Elek (1894. november 25. – 1897. november 6. ) – kormánybiztos és intendáns Huszár Kálmán (1897. november 8. – 1898. augusztus 26. ) – kormánybiztos Keglevich István (1898. augusztus 1.
– 1902. november 16. ) – intendáns Bánffy Miklós (1912. február 16. – 1917. június 1) – kormánybiztos Wlassics Gyula (1920. június 1. – 1925. június 30. ) – kormánybiztos Igazgatók, főigazgatók [ szerkesztés] Az alábbi listában a fő-zeneigazgatók és művészeti igazgatók nem szerepelnek, a miniszteri biztosok pedig csak akkor, ha később főigazgatók lettek. Erkel Ferenc (1884. szeptember – 1886. szeptember 30. ) – igazgató Gustav Mahler (1888. október 1. március 15. ) – igazgató Nikisch Artúr (1893. – 1895. augusztus 5. ) – igazgató Káldy Gyula (1895. augusztus 20. – 1900. március 31. ) – igazgató Mészáros Imre (1900. április 15. – 1901. szeptember 15. ) – igazgató Máder Rezső (1901. – 1907. április 7. ) – igazgató Mészáros Imre (1907. április 1. – 1913. ) – igazgató Kern Aurél (1913. ) – igazgató Zádor Dezső 1918. december 1. – 1919. július 31. ) – igazgató ifj. Ábrányi Emil (1919. szeptember 1. – 1920. augusztus 31. ) – igazgató Kerner István (1920. – 1921. május 31. ) – igazgató Máder Rezső (1921. )
Felújítása
Az építkezés befejezéséhez a végső lökést Tisza Kálmán miniszterelnök adta meg, amikor 1882-ben egy leiratban kimondta, a dalszínház építését 1884 közepére minden körülmények között be kell fejezni, s ehhez minden - politikai és anyagi - támogatást megadott. Az épületben a tervezett 2000 helyett csupán 1220 ülőhely fért el, de "technikai felszereltsége és építőművészeti kivitelezése a maga korában meghaladta Európa legjelesebb operaházainak a színvonalát is". Az Operaház, az ország legrangosabb zenei színháza nyitóelőadásának ünnepi műsorán Erkel Ferenc Bánk bán című operájának első felvonása, Hunyadi László operájának nyitánya és Richard Wagner Lohengrin című operájának első felvonása szerepelt. Az első társulatot a Nemzeti Színház addigi operatársulatának tagjai - élükön Erkel Ferenc főzeneigazgatóval, akit később fia, Erkel Sándor karnagy követett, Káldy Gyula főrendezővel - alkották. Az intendáns Podmaniczky Frigyes volt, aki az építkezést felügyelő Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke is volt, s aki a telek megszerzésétől a malter keveréséig sokat tett az Operaház létrejöttéért.
Közzétették az Operaház főigazgatói pályázatát (áttekintés 1990-től, HVG, 2011. ) Két botrányos évtized az Opera élén (Fidelio, 2011. június 6. )
Mint hozzátette, az utóbbi évek számtalan kulturális beruházására azért volt szükség, mert mindez felemelő, mert léleknemesítő, mert léptéket ad az embernek; értéket őriz, élményt kínál, igényességre és hagyománytiszteletre tanít. Ókovács Szilveszter, Főigazgató, Magyar Állami Operaház Fotó: Szabó Gábor/Origo - Origo Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója felvetette, hogy amikor a látogatók belépnek az Ybl Miklós főműveként számon tartott épületbe, vajon felteszik-e a kérdést: miért is ilyen gyönyörű? A főigazgató szerint a válasz egyszerű, de sok elemű: például a gyermekkari szólisták, az Operaház balettintézetének növendékei, a balettáncosok, az énekkari művészek, a karmesterek és nem utolsósorban az énekesek miatt. De a festőművészek, iparművészek, sőt a videótervezők és fénytervezők miatt is ilyen gyönyörű a ház - jegyezte meg. Az Operaház nem egyszerűen műemlék, hanem színház is - emelte ki. Ókovács Szilveszter köszönetet mondott Orbán Viktor miniszterelnök "huzamos bizalmáért", valamint a finanszírozó kormányzatnak, a beruházó Városliget Zrt-nek, a tervező Zoboki Építészirodának és a kivitelezőknek, Baán László miniszteri biztosnak, Kisvámosi Tamás főépítésvezetőnek, de megköszönte a nézők hűségét, valamint az operaházi kollégák kitartását és türelmét is.