), valamint a budai kerületek közül a kettő (II. és a XII. ) a maguk 61-70 százalékos eredményével. A budai és pesti kerületek mutatói eltérnek egymástól, mivel a II. kerület értékei a felsőfokú végzettségűek és a foglalkoztatottak arányát tekintve kiemelkedő, míg a belvárosi kerületek (az I. és V. kerület kivételével) elsősorban a vándorlási mutató és a munkába járás időtartama alapján került az élmezőnybe - tette hozzá Soóki - Tóth Gábor. A budapesti rangsor végén néhány külső pesti kerület áll 36-46 százalékos eredménnyel. Főként azért, mert innen (a XV., XVI., XVII., XVIII., XX., XXI., és XXIII., kerületekből) sok időbe telik a munkába járás, miközben a vizsgált szolgáltatások egy részét nem helyben veszi igénybe a lakósság. A vidéki települések tekintetében Veszprém és Eger értékei a legjobbak (67-61 százalék), ennek elsődleges oka, hogy az itt élők jutnak be leghamarabb a munkahelyükre (a teljes mintához képest 96-99 százalékos eredményt értek el ebben). A régióközpontok nagyon hasonlóan szerepeltek: Székesfehérvár és Pécs értékétől (55 százalék) alig maradt el Győr és Szeged (54 százalék), illetve Debrecen (53 százalék).
Tehát innen egyáltalán nem vágyok a ti mocskos Budapestetekbe... 12:01 Hasznos számodra ez a válasz? 18/37 anonim válasza: 73% Székesfehérvár, és Balatonfüred a legjobb, úgy véékesfehérváron jó a tömegközlekedés, nincsenek sztrájkok, rengeteg munkalehetőség, nincsenek dugók, se hajléktalanok, se gondozatlan aluljárók, a városnak jó nb1-es focicsapata van:D, sok park, rendezett környezet. A város lakossága csak 120 ezer fő. A város minden pontját ajánlani tudom, kivéve egyet, ami kint a széle felé van, a Köfém lakó is rendezett rész, csakhát bizonyos réteg odatömörült latonfüredet pedig már fentebb említették, egy gyorsan fejlődő Balaton-parti város, és nagyon szép sétánya van egyébként, egyetlen hátránya szerintem, ami elmondható majdnem minden balatoni városra, hogy télen kihalt kicsit. A mikromobilitás az élhető közterek és városok kulcsa A SMART konferencia egyik fontos témája volt a közlekedés, azon belül is a közösségi közlekedés és a mikromobilitás. A különböző területek – mint a közösségi kerékpárokat kezelő MOL Bubi, a közösségi autózást képviselő MOL Limo, az elektromos autómegosztó Greengo, a robogómegosztó Blinkee City és a közeljövőben Budapesten is elérhetővé váló Lime – képviselői egyetértettek abban, hogy a mikromobilitás sokkal élhetőbbé teheti a városokat és még nagyon nagy potenciál rejlik benne.
Tehát fel kell tennünk azt a kérdést, hogy milyen városokat szeretnénk? Ha erre megadtuk a választ, akkor a jövőt már ennek megfelelően kell formálnunk. A kötet digitális verziója a kormánybiztosi iroda támogatásának köszönhetően minden várostervezést, urbanisztikát, közlekedéstervezést tanuló egyetemi hallgató számára ingyen elérhető lesz. A könyvet pedig a címen lehet megrendelni.
A többi mutatóban átlagosnak bizonyultak – írja az OC. Itt jó élni vidéken Vidéken 66-64 százalékos eredménnyel Veszprém, Szekszárd és Eger értékei bizonyultak a legjobbnak, melynek elsődleges oka, hogy a felsorolt városokban jutnak be leghamarabb a munkahelyükre az emberek. Tavalyi rangsorunkban kiemelt Pécs, Szeged és Debrecen helyzete azért változott meg, mert a népszámlásokban mért ingázási időre cseréltük a helyben dolgozók arányát, amely a nagyobb városokban hátrányt jelent, ugyanakkor nem elhanyagolható szempont az életminőség szempontjából. A Tisza-parti város 143 települést utasított maga mögé a Legélhetőbb Magyar Városok versenyében. Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye lett a nyertes, de Kelet-Magyarország városai egyébként is jól teljesítettek: a CSR Hungary által végzett Legélhetőbb Magyar Városok felmérés ma nyilvánosságra hozott top10-es listáján mindössze négy dunántúli város található. "Nem a leggazdagabb város a legélhetőbb város" - foglalta össze a tanulságokat Takács Júlia, a CSR Hungary ügyvezető igazgatója.
A belváros műemlékei, középkori utcaszerkezete, az ókeresztény sírkamrák, a várfallal övezett központ a kétezer éves történelemről mesélnek. Pécs méltán büszke a "Városok a Békéért" UNESCO-díjra és arra, hogy felvették a világörökség listájára. A vállalkozásoknak külön vonzerő Pécs Ipari Parkja a sokrétű szolgáltatással, közművesített telkekkel, saját iparvágánnyal, épülő vállalkozói faluval. A színvonalas munkaerőt az ország legnagyobb egyetemén, a Pécsi Tudományegyetemen folyó képzés garantálja. Nyíregyháza Hazánk hetedik legnagyobb városa Szabolcs-Szatmár-Bereg megye központja. A városból hamar elérhető három ország is: Szlovákia, Ukrajna és Románia, ami felértékelte Nyíregyháza gazdasági szerepét. Itt halad át az Ukrajna felé tartó vasút és a 4-es számú főút is. Hajdani apró házait lakótelepek és kertvárosi részek váltották fel, régi tekervényes utcáit sugárutak és körutak. Közülük a kiskörút fogja körül a város eklektikus stílusú központját. A város lakói méltán büszkék a szép környezetre, a jó levegőre, a sok zöld területre és Sóstófürdőre.
Csabai Lászlóné polgármester szerint Nyíregyházán megtalálhatóak a jó életminőség feltételei, a személyi, gazdasági szolgáltatások és a kényelmiszórakozási lehetőségek. Az oktatási intézmények eleget tesznek a legszélesebb körű és speciális igényeknek (tehetséggondozás, művészeti, és nyelvi képzés) is az alaptól a felsőfokig. Az egészségügyi és szociális ellátó rendszer helyben áll rendelkezésre. Győr A megyeszékhely Magyarország legdinamikusabban fejlődő régiójának központja. Autópályán, vasúton és busszal jól megközelíthető. A Bécs és Budapest között félúton fekvő Győr a négy folyó – Duna, Rába, Marcal és Rábca –, a barokk, az ellenreformáció és a templomok városa. Innen húsz kilométerre fekszik a több mint ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság, a középkori építészet egyik remekműve, melyet 1996-ban a világörökség részévé nyilvánítottak. A Győr–Pér repülőtér a várostól 15 km-re található. Balogh József polgármester szerint Győr gazdasága az egyik legstabilabban működő és legdinamikusabban fejlődő a megyei jogú városok sorában.
Az Otthon Centrum a nemzetközi szakmai trendekhez igazodva immár negyedszerre készítette el saját élhetőségi rangsorát. Az elemzés összeállítása során a szakemberek a 25 ezer főnél népesebb városokat, azok életminőség szempontjából lényeges mutatóit vizsgálták. A rangsort a Várnegyed és a belváros vezeti, míg vidéken Veszprémben és Egerben a legjobb élni. Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója elmondta: az ingatlanpiac 2014-ben ért fordulóponthoz, amikor a válság után meredeken emelkedni kezdett a tranzakciószám és ezzel párhuzamosan az ár is, ami a korábbi pangáshoz viszonyítva igen intenzív időszakot jelentett. A piac pörgését elősegítették az alacsony banki kamatok is, így a legjobb hozamot garantáló befektetési formák közé emelkedett az ingatlanvásárlás. A kialakult árak azonban nyárra átlépték a lélektani határt, a piac beesett, augusztusban és szeptemberben az egy évvel korábbi érték felére esett vissza a tranzakciószám. A környezetre erős hatást gyakorolt a babaváró támogatási program bevezetése, valamint a szuperállampapír kötvény megjelenése is, amely a visszatartotta a befektetési szándékkal piacra lépőket.
Élhető város Az élhető város egyszerre kínál kikapcsolódásra alkalmas zöldfelületeket, kényelmes közlekedési alternatívákat és okos városi megoldásokat polgárai és vállalkozásai számára. Kapcsolódó hírek Átadták a katonatelepi játszóteret Ma (péntek) délután hivatalosan is áradták Katonatelep új, többfunkciós játszóterét. A sportpálya mellette kialakított közösségi tér nem... Önkéntesek szedték a szemetet Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata is csatlakozott a TeSzedd! - Önkéntesen a tiszta Magyarországért akcióhoz. A szemétgyűjtési... Bölcsődét kap Kadafalva Elfogadta a támogatási kérelem benyújtását a csütörtöki közgyűlés, így bölcsőde épülhet Kadafalván. A tervezett új intézmény összesen 28... Egy bérlettel mindenhova Busszal, vonattal, peremkerületekből a belvárosba és vissza egyaránt egy bérlettel utazhassunk, függetlenül a közlekedést szervező...