[4] A Patikamúzeum részt vesz a Múzeumok Éjszakája programsorozatban, melynek keretein belül a múzeum személyzete családi programokkal, gyógynövénytani bemutatóval várja és gyógynövényekből főzött teákkal vendégeli meg a látogatókat. Iskolák számára a múzeum gyermekfoglalkozást szervez. [5] A kulturális munka elismeréseként Székesfehérvár 2011-ben 13, 6 millió forintos uniós támogatást nyert a Patikamúzeum fejlesztésére, ez adott lehetőséget a gyermekcsoportok foglalkoztatására alkalmassá tevő átalakításokra is. [6] A Patikamúzeum az épület földszinti helyiségeiben kap helyet. Az épület belső udvarában helyet kapott gyógynövényes kert, amelyben Kitaibel Pál is megfordult. Ezt a gyógyszertár működésének végével már nem használták, így a Fekete Sas Patikamúzeumban ma már nem termesztenek gyógynövényeket. Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete Sas Patikamúzeum témájú kategóriát.
Ma ezek, a főleg a barokk korszakból megmaradt berendezések adják a kiállítás díszleteit. Az állandó múzeum megnyitásában a Fejér Megyei Gyógyszertári Központ nyújtott segítséget, a felújítást Fejér megye tanácsa vezette, és a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat faszobrászai végezték el a bútorzat gondos restaurálását. A patikának otthont adó épület mai külalakját a 19. század végén végzett átalakítás során nyerte el. A Patikamúzeum finoman megmunkált, füzérdíszítésű vörös márvány bejárata a késő eklektika stílusában épült. [3] A Múzeum [ szerkesztés] A Fekete Sas Patikamúzeum ma elsősorban a jezsuita fafaragó műhely által elkészített patikaberendezést és a patika történelmi felszerelését mutatja be a látogatóknak, így felvázolva a gyógyszerészet, illetve a gyógyszerkészítés történelmi múltját. Ezen kívül a patikamúzeum "A hónap tárgya" című kulturális sorozatában régészeti, néprajzi és képzőművészeti időszaki kiállításokat szervez, így a patikamúzeum történetén kívül a város és a környező terület történelméből és kultúrájából is ismereteket nyújt a látogatók számára.
Figyelem! Az oldalon található információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a szakszerű orvosi véleményt. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
A két évszám közötti idővonal felezőpontjában, 1745 decemberében vásárolta meg Vanossi Antal, szerzetes és a bécsi kollégium rektora a jezsuita rend számára a török berendezkedés bukását követően a Székesfehérvár belvárosában működő patika épületét és készleteit az utolsó civil gyógyszerész, Meller János özvegyétől. Bezsebelve egyben ama privilégiumot, hogy patikanyitási jogért hiába folyamodna bárki más a fehérvári városi magisztrátus elé. Bár a meglévő felszereléssel együtt jutottak a jezsuiták a gyógyszertárhoz, az évtizedek során többször átfestett (utoljára jellegtelen olajfestékkel átkent), eredetileg zöld márványos mintázatú patikaszekrények megalkotása ama asztalos, egyben laikus fráter nevéhez kapcsolható, Codelli Józseféhez, aki korábban hasonló bútordarabokat készített a kőszegi rendháznak, és 1746–47-ben Székesfehérváron tevékenykedett. A szekrénysor töredékesen megmaradt darabja a patikamúzeum folyosószerű, belső helyiségébe került. Az orvosságok tárolására kifaragott, szintén zöld márványos festésű, kartusos díszítésű fatégelyek és a kőszegi patikában fennmaradtak közti hasonlóság alapján jogosan feltételezhetjük, hogy ezek is Codelli kezei közül kerültek ki.
szélesség (lat): N 47° 11, 578' hosszúság (lon): E 18° 24, 550' védettség: Műemléki védelem eredeti kategória: Középület eredeti főtípus: egészségügyi és szociális épület eredeti típus: gyógyszertár település KSH kódja: 14827 földhivatal: Székesfehérvár Körzeti Földhivatal rövid leírás: Lakások és múzeum, egykori Fekete Sas patika, barokk, 18. sz. Átalakítva. A patika berendezése rokokó, 18. sz. külső leírás: Jellege: Utcasorba illeszkedő, zártsorú beépítésű, egyemeletes, L alaprajzú, barokk patika és lakóépület. Külső: Utcai homlokzata három tengelyes, tagozott övpárkány osztja, háromrészes, rozettadíszes függőlemezű főpárkány zárja. A földszint falsíkja vízszintes vakolatsávozású. Földszinti nyílásai (két ablak között nyílik jelenleg az ajtó) közül a jobb oldali kettő eredeti formáját mutatja, a bal oldali helyreállított. A nyílások vörösmárvány kereteinek tört-íves záradékán fonat- és zárókődísz, szárkövén rombuszminta és cseppdíszek. Emeleti ablakai félkörzáródásúak, tükrös mellvéddel, állókonzolos szemöldökkel.
Természetesen német nyelven keresztelte el a farmatékáját: Apotheke zum Schwarzen Adler virított a kapu felett. Valter Ferenc nevéhez köthető továbbá a pápai kerámia manufaktúrából rendelt, kétfejű fekete sas mintázatú keménycserép edények használatba állítása is. A fenti, Szent János evangélista oltalmára utaló elnevezés semmiképp sem nevezhető unikális leleménynek. Bár többségük fiatalabb a fehérvári officinánál, Veszprémtől Szegedig, Nádudvartól Nagykanizsán át Szombathelyig számos településen betérhetünk Fekete Sasról elnevezett patikába. Valter Ferenc költöztette a mai épületbe – az eredeti helyével, a rendházzal szemközti oldalára az utcának – az üzletét, mely majd' kétszáz évig működött gyógyszertárként. (Egy "városi legenda" szerint azért volt szükség a készlet és a bútorzat átköltöztetésére, mert a patika felduzzadt forgalma zavarta az ájtatosságban az atyákat. Különösen éjjelente. ) Ez az épület hasonló elrendezésű lehetett az eredeti helyiséghez, hiszen a szekrénysort csak imitt-amott kellett átalakítania az új tulajdonosnak.
A könnyebb megközelíthetőség kedvéért pedig az egyik ablakot tovább bontották ajtóvá, s tölgyfa lépcsőket igazítottak elé a betérők igényeinek megfelelően. A két kisebb szekrény is ez idő tájt, az 1750-es években készülhetett – gazdagabb ornamentikájával harmonikusabban illeszkednek az említett, stukkódíszes helyiségbe, mint az egyszerűbb faragású, nagyobb szekrények. Hogy ennek ellenére a kétféle bútort egy időben is használták, feltételezhető abból, hogy a polcaiknak a restaurálás során napvilágra került háttérfestése teljesen azonos, rózsaszínes árnyalatúnak bizonyult. 1752-ből származó – a belevésett évszám alapján – a ma a múzeumban látható rézmozsár, és feltehetően kortársa a belső helyiségben kiállított tinktúraprésnek is. Amikor II. József betiltotta birodalmában a jezsuita rend működését, a pálosok kapták meg a szemükben értéktelen gyógyszertárt. 1774-ben kalapács alá került az épület, Valter Ferenc pozsonyi patikus kínálta az officina berendezéséért a legmagasabb vételárat. A patika névadóját is az ő személyében tisztelhetjük.