A legelterjedtebb a másik telken való átjárást biztosító szolgalom (útszolgalom), de szólhat szolgálom például vízellátás, vízelvezetés biztosítására, pince létesítésére, vezetékek elhelyezésére, stb. A telki szolgalom létrejötte Telki szolgalom létrejöhet az érintett ingatlanok tulajdonosai közötti szerződés útján, amelyhez szükséges a szolgalom ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is. A telki szolgalom alapítása történhet ingyenesen vagy ellenérték fejében is. Kivételes esetben külön megállapodás hiányában is biztosítja a jogszabály a szolgalmi jogot. Ez a helyzet az útszolgalom esetén, abban az esetben, ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal. Ebben az esetben a szomszédok kötelesek tűrni, hogy az ingatlan mindenkori birtokosa földjeiken átjárjon. Az ilyen szolgalommal terhelt ingatlan tulajdonosa – a szolgalom keletkezése fejében – ellenszolgáltatásra tarthat igényt, mivel a szolgalom az "uralkodó" telek értékét növeli, a "szolgáló" telek értéke viszont csökken. A telki szolgalmat elbirtoklás útján is megszerezheti az ingatlan birtokosa.
Vonatkozó jogszabályok A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2. ) Korm. rendelet 37. § (1), 38. § (1), (2) az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/2016. rendelet 9. § (3), az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 6. § (1) bekezdés, 9. § (1) bekezdés, 11. §, 13. §, 15. §. 16. § a), d), 19. § (2) bekezdés, 26. § (1)-(3) bekezdés, (6)-(7) bekezdés, 29. §, 45. §, 49. § (1) bekezdés, (3) bekezdés, (5) bekezdés, 51. §, 52. §, 72-74. §, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. törvény végrehajtására kiadott 109/1999. 29. ) FVM rendelet 5. § (2) bekezdés, 6. §, 12. §, 60. §, 79. §, 85. §, 83/A., az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/A. (1) bekezdés, (4)-(5) bekezdés, (10) bekezdés, a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezés útján szolgáltatható egyes ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatásáról és igazgatási szolgáltatási díjáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megállapításáról és a díjak megfizetésének részletes szabályairól szóló 176/2009.
Telki szolgalmi jog A telki szolgalom egy olyan vagyoni értékű jog, ami alapján valamely ingatlan mindenkori tulajdonosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként fakadó valamely magatartásától tartózkodjék. A telki szolgalmi jog mindíg az ingatlanhoz (telekhez) kapcsolódik, alanyváltozás esetén is a mindenkori tulajdonost jogosítja, illetve kötelezi. Minimális feltétel: két önálló helyrajzi számú, különböző személyek tulajdonában álló ingatlan (uralkodó telek és szolgáló telek). A szolgalom a telkeket kölcsönösen is megilletheti, illetve terhelheti. Szolgalmi jogok fajtái: Út (átjárási) szolgalmi jog Adott telek megközelíthetőségének biztosítása a szomszéd telken keresztül, amennyiben erre más lehetőség nincs. Vezeték vezetési szolgalmi jog Idegen tulajdonú vezeték átvezetése a telken. Elektromos vezeték, vízvezeték, csatorna stb. Elhelyezési szolgalmi jog Idegen tulajdonban lévő létesítmény - jellemzően valamilyen elektromos berendezés - elhelyezése a telken.
Hogy ez pontosan mit jelent, ezt csak az eset összes körülményének figyelembevételével állapítható meg. Vita esetén a bíróság dönti el. Abban az esetben, ha a szolgalom gyakorlásához valamilyen berendezést vagy felszerelést vesz igénybe a kötelezett, akkor annak a fenntartási költségei a jogosultat és kötelezettet a használat arányában terhelik akkor, ha ettől eltérő megállapodást nem kötöttek. Például ha a kapubejáróhoz éjszakai ügyeletet is ellátó portaszolgálat tartozik, akkor ennek a költségéhez a szolgalom jogosultjának is hozzá kell járulnia. A telki szolgalom megszűnése megszüntetés bíróság által Az ingatlan rendeltetésszerű használatához a továbbiakban már nem szükséges telki szolgalom, akkor a bíróság azt megszüntetheti, korlátozhatja, vagy felfüggesztheti. Ennek megítélése, hogy szükséges-e vagy sem, általában szakértői bizonyítás szükséges. A bíróság vizsgálja, hogy a szolgalom létrejötte óta milyen körülmények változtak. A bíróságnak egységes az álláspontja abban, hogy a szerződéssel kikötött telki szolgalmi jog megszüntetése csak a körülmények lényeges megváltozása esetén követelhető.