Házassági tanújának, stílusosan, a Lánchíd-bizottság elnökét hívta meg. A házaspárnak három gyermeke született. Palenik-Szabó Gergely Clark Ádámról nevezték el az 1980-ban épített, főképp hidak építésénél használt, önjáró úszódarut, amely azóta is Európa egyik legnagyobb folyami gépezete. Teherbírása 200 tonna. Elsősorban kikötők, gátak építésére, legfőképpen pedig nagy méretű hídszerkezetek szerelésére szánták, de mentésekhez is használják. 2019 júniusában a Budapesten elsüllyedt Hableány felszínre hozásához rendelték ki.
Munkához látott, és hamar elkészítette az első vázlatterveket. Innen a hasonlóság Marlow hídja és a mi Lánchidunk között. A brit hídon 1966-os felújítása óta angol és magyar nyelvű emléktábla található. A nagyszabású magyar munkák eleinte lassan haladtak, így Clark először csak a Vidra folyami kotrógép összeszerelésére és beüzemelésére kaphatott megbízást. E munka során szerette meg a magyarokat és vált Széchenyi hű társává. 1840 nyarán végre megkezdődött az építkezés, amelynek vezetésére Clarkot kérték fel. Eddig Magyarországon sosem látott munka kezdődött a Dunán. Az alapozáshoz cölöpsorral védett, a folyótól elkerített, ideiglenes földgátat használtak, a pillérek és a hídfők helyéről a kavicsot kikotorva leástak a teherbíró talajig. Csak a cölöpök leverése majdnem két évig tartott – ezek nagy része ma is a folyó fenekén nyugszik. A pillérek, hídfalak 1847 nyarára készültek el. A vasöntvényeket és a láncokat Angliából rendelték, a láncokat úszóállványokról, a parton elhelyezett gőzgép, csigasorok és görgők segítségével emelték helyükre.
Több előadás is foglalkozott az élelmiszer biztonsággal, ami az ételkészítés elengedhetetlen része. Erdős Norbert a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih) felügyelő államtitkár kifejtette, hogy mennyire fontos, hogy friss, hazai és ellenőrzött alapanyagok kerüljenek a fogyasztókhoz, több intézkedés is történt a közelmúltban, ami előnyös a kistermelők számára. Példaként említette, hogy már nincsenek területileg behatárolva, Budapesten kívül bárhol árusíthatnak, és alkalmazottakat is bevonhatnak a feldolgozásba és értékesítésbe. A közétkeztetési rendelet is nagyobb teret biztosít számukra, január 1-től már 60 Százalékban hazai alapanyagból kell előállítani az ételeket, és ez az arány 2023-ban 80 százalékra növekszik. A mai magyar nemzeti konyha eredete, múltja és jelene. Tradíció, evolúció és az inspirációk fúziója napjainkban című előadásban foglalta össze a magyar gasztronómia történetét Martin Imre, a Ferdinánd Monarchia Étterem & Cseh Sörház tulajdonosa, aki úgy véli, hogy a tradíciók ismerete nélkül nem lehet jó ételeket készíteni.
Hogy tudja meg az ember még legalacsonyabb helyzetben is az igazat, ha mindenki minden szavát igenli? S hát még magasabb lépcsőn mint tanulhatja ki a dolgok igaz állapotját, ha hiedelmiben soha tagadóra nem lel. S ugyan hogy cselekedne józanul a dolgok mibenlétének valódi ismerete nélkül? " (Széchenyi István: Hitel) Széchenyi haragosan támadt Kossuthra, mert népszerűség-hajhászó, felelőtlen politikusnak tartotta, aki meggondolatlanságával az elért eredményeket is veszélyezteti. Az 1840-es évek elején kezdődtek ellentétei Kossuth Lajossal, akit 1841-ben, Kelet népe című írásában izgatással vádolt meg, s attól tartott, hogy kezdeményezései összeütközést provokálnak Béccsel. 1847-ben mosoni követ lett, hogy ellensúlyozza Kossuth szerepét, a diétán nagyszabású közlekedési tervet nyújtott be. Az 1848-as forradalmat örömmel fogadta, a Batthyány-kormány közlekedési és közmunkaügyi minisztere lett. Az egyre élesebb ellentétek az udvarral azonban megviselték idegeit, s szeptemberben ideggyógyintézetbe küldte orvosa.
A kétezres évek elején kialakult irányzat, az újragondolt ételek trendje után ideje visszatérni a hagyományokhoz és a hagyományos alapanyagokhoz, és jó alapanyagból, jó receptúrával jó ételt készíteni. Ezt prezentálva a Széchenyi István Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakgimnázium és Szakközépiskola konyháján egy olasz és egy magyar séf közösen főzött egy menüt olasz receptek alapján magyar alapanyagokból. Megmutatták a Görbeházán tenyésztett galambok és az olasz receptúra fúzióját, amelynek a végeredménye egy nagyon kellemes kulináris élmény lett. A galambhús éppen az az alapanyag, amit régen fogyasztottak, az utóbbi időben viszont feledésbe merült, de érdemes visszacsempészni a tányérokra.