Az antibiotikum ugyanis nem csökkenti vagy szüntetni meg annak hatását, mivel nincs hatással az élesztőgombára, mint számos a baktérium-tartalmú probiotikumokban lévő baktériumok esetében.
A testmozgás hiánya A testmozgás hiánya, a TV képernyője előtti hosszas időtöltés vagy a hosszú ideig tartó fekvés is megzavarhatja emésztési rendszerünket. Néha nem sokat tehetünk ez ellen, különösen akkor, ha korlátozva vagyunk mobilitásunkban, például betegség miatt. Ha egészségünk megengedi és mód van rá, egy kiadós séta is sokat segíthet testünknek, lelkünknek egyaránt. Betegség A székrekedés tüneteit olykor valamilyen betegség okozhatja vagy fokozhatja. Némelyek olyan súlyos akut betegségben szenvednek, mint például a bél elzáródása, másokat krónikus bélrendszeri megbetegedések kínoznak, mint például az irritábilis bélszindróma okozta székrekedés. A Parkinson-kór és a hypothyreosis (pajzsmirigy-alulműködés) szintén székrekedést okozhatnak. Gyógyszerek A székrekedés bizonyos gyógyszerek (például opioid fájdalomcsillapítók), vagy akár egészségmegőrző készítmények (például a vastartalmú szerek) mellékhatásaként is jelentkezhet. Gondosan el kell olvasni a szedett gyógyszer betegtájékoztatóját, különös tekintettel a mellékhatásokra.
Alkalmi segítségként szóba jöhetnek bizonyos gyógyszerek és kúpok is. Lektor: Soltész Erzsébet, dietetikus Megosztás
Egy közepes körte 4 g, egy közepes alma, vagy narancs 3 g, egy közepes nyers sárgarépa, vagy egy szelet teljes kiőrlésű kenyér 2 g, fél banán vagy fél paradicsom 1g. Ételkészítés alkalmával az ételek rosttartalmát "észrevétlenül" növelhetjük úgy, hogy a megszokott íz eközben nem változik (zabpehellyel, zabkorpával). A rostokban gazdag zöldség- és főzelékfélék bizonyos összetevőik révén egyes emberekre puffasztó hatással vannak, mely azonban csökkenthető, ha fedő nélkül, kicsit hosszabban főzzük az alapanyagokat. Vannak olyan táplálékaink, amelyek – a rosttartalmunktól függetlenül is – a székrekedésre kedvező hatással lehetnek. Egyéni érzékenységtől függően ilyen pl. a paradicsom, a paraj, a sóska, a fokhagyma, a hagyma, a banán. Külön említendő a szilva, amely frissen, kompótként, lekvárként, aszaltan is gyorsítja a bélmozgást. Székrekedés esetén hashajtó-hatású gyógyvizeink fogyaszthatóak ugyan, de csak korlátozott mértékben, kúraszerűen. Mindez szinte minden egyéb székrekedésre használatos szerre igaz, vagyis hogy hosszas, megszakítás nélküli alkalmazásuk nem ajánlott, mert hozzászokáshoz vezet.
A drasztikus, helytelenül folytatott fogyókúra, az étkezések kihagyása szintén nagymértékben befolyásolhatják a székelési folyamatokat. A várandósság alatt a hormonális változások miatt nagyobb eséllyel kialakulhat székrekedés, ezért az áldott állapot időszakában különösen fontos a kellő folyadékfogyasztás és a megfelelően összeállított étrend. Idős korban - különösen a nyári időszakban - a székrekedés jóval nagyobb arányban fordul elő, mint a fiatalabb korosztálynál. Mivel az érzékek már fokozatosan gyengülnek, a szomjúságérzés is csökken, ezért a folyadékfelvétel gyakran nem kielégítő, emiatt a széklet képlékennyé formálásához sincs a szervezetben elegendő víz. Az idős emberek számára ezért is fontos a változatos folyadékfogyasztás, valamint hogy étrendjükben megfelelő arányban szerepeljenek nagyobb víztartalmú ételek (levesek, főzelékek, mártások). Tartós ágyhoz kötöttség esetén a székrekedés súlyos formája is kialakulhat. Fekvő helyzetben felületesebb a légzés, hiányzik a rekesznek a mélylégzésnél meglevő, hasi szervekre kifejtett pumpa hatása, kiesik a rekeszizom hasprésben betöltött szerepe, ráadásul a gravitáció könnyítő hatása sem tud érvényesülni.
obstipáció székrekedés Az obstipáció (székrekedés) az összpopuláció mintegy 15%-át érintő panasz, amely gyakoribb nőkben, gyermekekben és idős korban. Az obstipáció az esetek döntő többségében primer, kisebb részében szekunder kórfolyamat következménye. Az előbbi esetben primer vagy funkcionális obstipációról, az utóbbi esetben szekunder obstipációról beszélünk. Mikor beszélünk székrekedésről: A szűkebb értelemben elfogadott definíció szerint obstipáció áll fenn, ha a heti székürítések száma három vagy annál kevesebb, és ez a panasz több mint három hónapja fennáll. Önmagával a székletszámmal azonban nem minden esetben jellemezhetjük helyesen az obstipációt, mivel mind a betegek, mind az orvosok fontosnak tartják a székrekedéssel kapcsolatos olyan szubjektív tüneteket is, mint a kemény, nehezen kiüríthető széklet, az inkomplett székürítés érzése, a széklet rectumban történő impaktációja, illetve az impaktált széklet manuális manőverrel történő eltávolításának igénye. A funkcionális obstipáció kritériumai Mivel az obstipáció oka az esetek zömében a vastagbél és a rectum funkciózavarainak következménye, a funkcionális betegségekkel foglalkozó konszenzuskonferenciákon (Róma I., II.
A székrekedés rendkívül gyakori az ötven éven felülieknél. Több tényező is szerepet játszhat abban, miért alakul ez ki, például a megváltozott életmód és táplálkozási szokások, a lelassult anyagcsere vagy a hormonális változások is. A székrekedés önmagában nem betegség, csupán tünet, annak azonban meglehetősen kellemetlen lehet. A székelési szokások egyénenként eltérőek lehetnek, van, aki naponta kétszer ürít székletet, más viszont csak hetente három-négy alkalommal. Mindkettő normálisnak tekinthető, mint ahogy az is, hogy időnként mindenkinek lehet "sűrűbb" a széklete és nehezebb a székletürítése, függően például attól, hogy milyen ételeket fogyasztott. Székrekedés definíciója Székrekedésről akkor beszélhetünk, ha hetente háromnál kevesebb székletünk van, ha a székletürítés nehéz, fájdalmas, ha a széklet nagyon sűrű, kemény, golyóbisokra emlékeztető, illetve, ha székelés után úgy érezzük, hogy nem sikerült teljesen kiüríteni a beleinket. Időskori székrekedés okai A székrekedés az idősebb korosztályba tartózóknál gyakoribb.
Az idős emberek gyakran nem mozognak, nem is isznak eleget, s emellett gyakran olyan gyógyszereket kell szedniük, amelyek mellékhatásként székrekedést okozhatnak. Időskori emésztési panaszok esetén ezért érdemes tájékozódni orvosnál vagy gyógyszerésznél, és tanácsot kérni azzal kapcsolatosan, hogy milyen intézkedések volnának megfelelőek az emésztés szabályozására! 10. A mozgás lendületbe hozza a bélrendszert. Nem igaz! Nem mindig és nem mindenkinél adja meg a kellő lökést a fokozott fizikai aktivitás a bélrendszernek is. Ugyanakkor fontos kihangsúlyozni, hogy az enyhe székrekedésben szenvedőknek, és az olyan idős embereknek, akik keveset mozognak, sokat segíthet a fizikai tevékenység, arra azonban nincs bizonyíték, hogy a mozgás súlyos székrekedés esetében is segítene. Normális, rendszeres fizikai tevékenység esetében pedig biztos, hogy nem a mozgáshiány a székrekedés oka. A felsorolt esetekben átmenetileg, vagy hosszabb időn keresztül gyógyszeres segítségre is szükségünk lehet. Ilyenkor érdemes kipróbálni a hashajtókat, amelyek a bélrendszer természetes mozgásának serkentése révén hatásos, ugyanakkor gyengéd megoldást kínálnak a székrekedésre.
Ez pedig befolyásolja az étkezés örömét és az étel mennyiségét. Ezenkívül vannak társadalmi tényezők, például az idősek otthonában lakók esetében, akik szégyenkezésük és a szükséges magánélet hiánya miatt kerülik a WC-be járást, és visszatartják a széket. Ez utóbbit kerülni kell, mivel ez még keményebbé teszi a székletet. Mikor kell beszélni a székrekedésről? Milyen okai vannak a székrekedésnek az időskorban? Az időskori székrekedés oka számos. Ezek tartalmazzák: a bélfalak csökkent rugalmassága, lassította az átjutási időt a belekben, Elégtelen folyadékbevitel, elégtelen rostbevitel, Gyógyszerek (pl. Opiátok, antikolinerg szerek, pszichotrop gyógyszerek vagy vas-kiegészítők), A vastagbél változásai (pl. Daganatok), Aranyér, repedések, Divertikulózis. Mit kell tenni a székrekedés ellen? A székrekedés okától függően az étrend apró módosítása is gyakran nyújt orvosságot, ami időnként lehetővé teszi a hashajtók használatának mellőzését. Fontos a székletürítés ösztönzése. Tippek a székrekedéshez: A bélnek folyadékra van szüksége: Az idősebb emberek csökkent szomjúságérzete és az elégtelen folyadékbevitel elősegíti a székrekedést.