A s�t�ten �zz� tekintet a csillagokban sz�rnyal, de nem tudom�nyos alapokon, hanem az Isten fel�, akir�l hallott gyermekkor�ban, s megfeledkezett ilyenkor minden k�telezetts�g�r�l, ami a vil�gszabads�ghoz sz�ks�ges: a csal�dj�r�l, akiket fel�ldozott �r�lts�g�ben. Pet�fi szint�n annak tartotta Szilvesztert, b�r j�l fogott az agya, s j�l forgatta a tollat, de megnyilv�nul benne az az �r�m, amit csak bolondok �rezhetnek egy-egy szeretett l�ny elveszt�sekor. Nagy m�v�t Pet�fi S�ndor saj�t hal�la el�k�p�nek is tekinthette, hiszen harc k�zben halt meg, mag�ra hagyva hitves�t, akit szabadon vehetett el, mint Szilveszter tette a t�rt�netben. A szerelem m�r szabad volt akkor is. Az apostola ismeretlen l�gv�rakat kergetett, meg�rott m�v�r�l alig �rt valamit, csak annyit tudunk meg, hogy a vil�gszabads�g�rt �rt, s �hezett, ami ilyen �ldozatot nem k�v�nt. A b�rt�nbe csak halottak j�rnak, �gy �rhet� hitvese ragaszkod�sa hozz�, aki hasonl� lelki betegs�ggel, furcsa l�lek-nemess�ggel szerette �s feln�zette a l�z�t�ra, s meg�rtette, hogy nagy dologra sz�letett, hatalmas eszm�t k�pvisel p�rja, aminek mag�t is al� kell rendelnie.
Vándorévei Pest – Sopron – Dunavecse Petőfi Sándor búcsúja a szülői háztól, Munkácsy Mihály festménye Emléktábla a dunavecsei első világháborús emlékmű talapzatán Az ifjú ekkor gyalog útra kelt, Pestre tartott, ahol statisztaként, illetve szolgaként alkalmazta a Nemzeti Színház. Apja azonban utánament és hazavitte. Anyja Ostffyasszonyfára küldte rokonokhoz, hogy Sopronban ismét iskolába járhasson. Ám ekkor megismerkedett a szép és gazdag Tóth Rózával, akihez költeményeket írt. Így a rokonságtól is távozásra kényszerülve 1839 szeptemberében besoroztatta magát Sopronba, a Gollner-féle 48. számú gyalogezredbe. Katonáskodása idején ismerkedett meg Pákh Alberttel. Már az első bevetés alkalmával – Horvátország felé tartva – Grazban ideglázat, majd Zágrábban tífuszt kapott, és miután az év folyamán már kétszer került kórházba, egészségügyi alkalmatlanságra hivatkozva leszerelték. Gyermekkora, tanulmányai Édesapja, Petrovics István (Kartal, 1791. aug. 15. - Pest, 1849. márc. 21. ) mészárosmester, a közhiedelem szerint szerb, újabb kutatások alapján szlovák családból származott, de magyarnak vallotta magát.
06 JAN, 2021 Január 3-án a magyar szabadság dalnokának szobra előtt csendes megemlékezést tartott a Bereg-vidéki nyugdíjasok Petőfi Sándor Egyesülete a nagy költő születésnapja alkalmából. A rendezvényt Goncz Tibor, az egyesület elnöke nyitotta meg. Csobolya József történész Petőfi irodalmi és emberi nagyságáról beszélt. Majd elszavalta azt a verset, amit a költő beregszászi tartózkodása alatt írt. A résztvevők a Szózat eléneklése után elhelyezték a megemlékezés koszorúját a költő szobra előtt. Goncz Tibor, a Petőfi Sándor nyugdíjas egyesület elnök e
Az 1842-es �v hozta meg els� jelent�sebb irodalmi siker�t: m�jus 22-�n a kor legjelesebb sz�pirodalmi �s tudom�nyos foly�irat�ban, az Athenaeumban megjelent A boroz� c�m� k�ltem�nye � m�g Petrovics S�ndor n�ven. A november 3-�n ugyanott publik�lt Haz�mban az els� olyan verse, melyet Pet�fi n�ven �rt al�. De Pet�fi ink�bb a sz�n�szetre �rzett elhivatotts�got, s 1842 november�ben v�ndorsz�n�sz-t�rsulathoz szeg�d�tt. �gy ker�lt Debrecenbe is, ahol a Sopronb�l megismert bar�t, P�kh Albert pr�b�lt seg�teni a legnagyobb nyomorban szenved�, beteg Pet�fin. Egy f�zetbe �rta k�ltem�nyeit, mintegy hetvenet�nyolcvanat, �s 1844 febru�rj�ban gyalog v�gott neki a pesti �tnak, hogy m�veinek kiad�t tal�ljon. A Pesti Divatlap szerkeszt�je Csal�d�sok �s v�ls�g Szabads�g, szerelem Pet�fi napja A szabads�gharc idej�n �letrajz P�lyak�p �rtelmez�sek Hat�st�rt�net Sz�veggy�jtem�ny Szakirodalom T�rl� Tan�ri k�zik�nyv Jegyzetek 1. Az akkor m�g szlov�kok lakta Kisk�r�s helyett a sz�ntiszta magyar Kiskunf�legyh�z�t v�lasztva nyilv�nval�an a maga hovatartoz�s�t hangs�lyozta.