Sokszor hallhatjuk, hogy egészségünk egyik legnagyobb ellensége a cukor fogyasztása, azonban egy friss tanulmány szerint van olyan eset, amikor mégis jót tehet az egészségünknek. A kávét a hagyományok szerint ki magában, ki cukorral vagy tejjel fogyasztja, az agyoncukrozott kávékról azonban általában mindenki azonos véleményen van: lehet, hogy finom, de biztosan nem egészséges. Az elmúlt években temérdek kutatás született a témában, amelyek közül egyesek a kávéfogyasztás veszélyeire hívták fel a figyelmet, míg mások azon jótékony hatásait mutatták ki. Egy friss tanulmány szerint egy kis cukor azonban csodákra lehet képes, ugyanis egy napokban publikált kutatás szerint azok, akik egy kanál cukrot adnak a kávéjukhoz, hosszabb ideig élnek, mint az italt máshogy fogyasztó társaik – írja a Ladbible. Az Annals of Internal Medicine által közzétett új tanulmány szerint emellett a kutatók azt is megállapították, hogy a kávézás nemhogy nem káros az egészségre, hanem fogyasztója hosszabb ideig is élhet, mint a nem kávézók.
"Tanulmányunk igazolja, hogy a hosszú távon rendszeres koffeinfogyasztás nem jelent teljesítménybéli előnyöket – még akkor sem, ha a fogyasztás után élénkebbnek érzékeljük magunkat" – összegzi a megállapítást Peter Rogers. A tanulmány a koffein stimuláló hatása mellett kitért annak idegessé, félelmeket erősítő hatására is. "Számos embernek van genetikai hajlama arra, hogy kávézás után ilyen tüneteket produkáljon" – írja Rogers a Journal of Neuropsychopharmacology című szaklapban megjelent cikkben. A résztvevők által megoldott tesztek kiértékelése során a kutatók ugyanis azt állapították meg, hogy várakozásokkal ellentétben a bizonyos génvariációval szervezetükben élők hajlamosak valamennyivel több koffeint fogyasztani, mint a többi közreműködő, s erre nem fokozottabb éberséggel reagálnak, hanem fokozódó félelmekkel. Forrás: WEBBeteg K. J., fordító Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos Hozzászólások (9) Cikkajánló Dohányzás A rosszindulatú daganatok kb. 20 százalékával áll összefüggésben.
Az, hogy egészséges-e a kávé vagy nem elég ellentmondásos terület. Rengeteg tanulmány szól a kávé mellet és rengeteg ellene is. A test bizonyos funkcióira pozitívan hat, bizonyosra pedig negatívan. A kutatók azt ajánlják napi 2-3 kávénál ne fogyasszunk többet. A test vízháztartásába tehát beleszól a kávé. Szóval, ha kávézunk akkor ezt vegyük figyelembe. Hogyan tudom megállapítani, hogy mennyire szól bele az én vízháztartásomba? Először is fontos, hogy mennyi kávéról van szó. Egy kávéban 80-150 mg koffein van, aminek gyenge vízhajtó hatása van. Hogy kinél mennyire, az személyenként változik. Attól is függ, hogy eszpresszót iszol vagy americano-t vagy tejeskávét, hiszen egy eszpresszóban sokkal kevesebb a víz, tehát majd utána jobban kell figyelni a víz pótlására, mint egy americano estében. Tudj meg többet az egészséges életmódról! Töltsd le Az egészséges és hosszú élet titka 10 pontban olvasmányunkat! Kattints a linkre! Attól is függ, hogy milyen erős a kávé és hogy a tested mennyire tolerálja a koffeint és mennyire vagy hozzászokva.
Miért nevezik csodaitalnak és mennyi a napi megengedett adag? A kávé növeli a szellemi és fizikai teljesítőképességet, csökkenti a cukorbetegség, az Alzheimer-kór, a máj- és a méhrák kockázatát, enyhíti a fejfájást, az asztmások számára pedig megkönnyíti a lélegzést - világítottak rá. A kávé az egyik legkedveltebb ital több mint ezer éve. Élénkítő, a koncentrációt növelő hatásából naponta szerte a világon százmilliók profitálnak, egy német állampolgár évente átlagosan 150 liter kávét iszik meg. A kávé mérgező? Pedig sokáig az volt a meggyőződés, hogy a kávé egészségtelen. A monda szerint ennek egyik legfőbb szószólója III. Gusztáv svéd király volt, aki 1771 és 1792 között volt trónon. A király meg volt győződve arról, hogy a kávé mérgező. Ennek alátámasztására pedig két halálra ítélt fogollyal sajátos kísérletet rendelt el. Az egyiknek naponta kávét kellett innia, míg a másik teát kapott. Mindezzel III. Gusztáv azt akarta bizonyítani, hogy a kávé jóval gyorsabban öl, mint a tea. A várható eredményt nap mint nap két orvosnak kellett dokumentálnia.
Ezeket italokkal kombinálva reggeli- és uzsonnavariációkat hozhatunk létre, így a legfontosabb "kávé-időszakokban" csökkentjük az önmagában való kávéivás gyakoriságát.
Igen, a kávé jótékony hatása a szervezetre valódi – kutatások bizonyítják, hogy a fogyasztása megakadályozza a rák, az Alzheimer-kór és más életet veszélyeztető betegségek kialakulását. A kávé jótékony hatásai Ugorjunk vissza az időben, és figyeljük meg, hogy az évek alatt hogyan változtak a kávé jótékony hatásairól vezetett kutatások. 1921-ben a WHO az italt "lehetséges rákkeltőként" kategorizálta. Aztán 2016-ban arra jött rá a szervezet, hogy "a kávéivás rákkeltő hatásának semmiféle bizonyítéka nincs". A két időpont között a kávéról szóló vizsgálatok túlnyomó részt pozitívan záródtak: ahelyett, hogy ártana az egészségnek, a rendszeres kávéfogyasztás (természetes mértékkel), jót tesz a szervezetnek. Aztán 2018 márciusában egy los angelesi bíró azt a határozatot hozta, hogy a vállalatoknak rákkeltő figyelmeztető címkét kell elhelyezniük a Kaliforniában eladott termékeiken. Ennek oka: a pörkölésnél a kávéban egy vegyszer keletkezik, az akrilamid, amelyet Kaliforniában rákkeltő anyagként osztályoztak.
: Na, K, Mg, Fe, niacin. Természetes antioxidáns-tartalma szerepet játszhat a szervezetben képződő szabad gyökök lekötésében; ez a hatás védelmet jelenthet az érelmeszesedés, a daganatos megbetegedések, az öregedési folyamatok stb. megelőzésében. Számos felmérés, többek között a 121700 ápolónő bevonásával ma is folyó (1996) harvardi vizsgálat sem találta kockázatosnak a kávéivást a mellrák kialakulása szempontjából. Érdekes módon kevesebb kávéivó ápolónőnél találtak mellrákot, mint a kávét nem fogyasztók körében. A kávé hatása összefoglalva A kávé serkentő hatással van a központi idegrendszerre, a szívre, a véredényekre és vizelethajtó hatása miatt a vesékre is. A csersav stimulálólag hat az érrendszerre, kitágítja az érfalat. A legújabb amerikai egyetemeken nagyszámú kontrollcsoportokon végzett kutatások kimutatták az Alzheimer-kór, Parkinson-kór, 2-es típusú diabetes, továbbá májgyulladás és sorvadás előfordulását csökkentő hatását. A kutatási eredmények számos halálozási kockázatokat csökkentő faktorral hozzák összefüggésbe a kávéfogyasztást (főként annak polifenoltartalmára utalva), mint amilyen a szív- és tüdőbetegség, a szívroham megelőzése és a fertőzésekkel szembeni védekezés.
Forrás: