A pontok szövegét a politikai röplap műfajához igazították, két pontot összevontak, és a szövegbe bekerült a politikai foglyok szabadon bocsátásának követelése. Ezt a kiáltványt olvasták fel a Pilvax kávéházban gyülekező ifjaknak, majd Petőfi elszavalta két nappal korábban írott, a március 19-i reformlakomára szánt költeményét, a Nemzeti dalt. Ezután Petőfi és mintegy tíz társa a szemerkélő esőben elindult a Pilvaxból az egyetemre. Előbb az orvoskar hallgatóihoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz, azután pedig együttesen a jogászokhoz vonultak. Minden helyszínen elhangzott a kiáltvány és a Tizenkét pont, Petőfi pedig elszavalta költeményét. A jogászok és az utca népének csatlakozásával mintegy kétezresre duzzadt, egyre lelkesebb tömeg Petőfi vezetésével átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és a Szép utca sarkára. Az ifjúság vezetői a nép nevében lefoglalták a gépeket, és cenzúrázatlanul nyomtatták ki a Nemzeti dalt, illetve a Tizenkét pontot.
Egyszóval nagy ünnep lészen a közönség kizárása mellett, mert azt, hogy nemzeti ünnep van, senki sem érzi, legalább a szívében nem, pedig hát az ilyen ünnepet első sorban ott kell érezni. Ebből az alkalomból semmi esetre sem árt fölemlíteni, hogy április 11-ikének megünneplése aligha tart már sokáig, mert a közel jövőben bizonyára elérjük azt a kívánságot, hogy a magyarok nemzeti ünnepe hivatalosan is március 15-ike legyen. Az a fényes, az a hatalmas nap, amely minden hazafinak a szívéhez van nőve. " Erre azonban még várni kellett. Március 15-e csak 1927-ről lett először hivatalosan is ünnep. Paál Vince