07. 10. 07:00:: A görzi hídfő története – 2/2. rész A fent idézett mondat a görzi hídfő ellen támadásra készülő VI. hadtest számára az olasz 3. hadsereg parancsnoksága által 1916. július 31-én kiadott utasításban szerepelt mint az offenzíva célja. Kulcsar edina tantum verde
Források Galántai József: Az első világháború (p. 394) - Gondolat K. Bp. (II. k:1988. ) - ISBN 963-282-004-5 További információk Az olasz front [ halott link] Kapcsolódó szócikk Isonzói csaták m v sz Az első világháború olasz frontja 1915 I. isonzói csata • II. isonzói csata • III. isonzói csata • IV. isonzói csata 1916 V. isonzói csata • asiagói csata • VI. isonzói csata • VII. isonzói csata • VIII. isonzói csata • IX. isonzói csata 1917 X. isonzói csata • ortigarai csata • XI. isonzói csata • caporettói áttörés 1918 II. piavei csata • Vittorio Venetó-i csata This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit). Text is available under the CC BY-SA 4. 0 license; additional terms may apply. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
Az olasz csapatokat irányító Cadorna tábornok mintha csak az emberélettel nem törődő monomániás parancsnok figuráját szerette volna eljátszani, minden kudarc után újra és újra ugyanazzal próbálkozott: az erőteljes lövészeti előkészítés után frontális támadást indítani az osztrák-magyar egységek ellen. A nemzetiségi hovatartozás szerint pedig nem tartották nyilván a katonákat, így nincsenek könnyen felhasználható adatok a magyar részvételről sem. A Bovec melletti katonai temetőben sok száz magyar honvéd is nyugszik Forrás: Keisz Ágoston Balla Tibor szerint az egyes alakulatok nemzetiségi megoszlására nézve támpont lehet, hogy az adott egység békeidőben hol állomásozott - például egy budapesti ezredben valószínűleg sok magyar katona szolgált -, és segítséget nyújthat a katonák nevének és születési helyének elemzése is. A háború kitörése után azonban időnként előfordult, hogy a Magyarországról kiegészített ezredekbe a Monarchia más részeiből sorozott katonákat is beosztottak, így az eredeti nemzetiségi arányok fölborultak.
A 12. isonzói csata 1917. október 24-én heves tüzérségi tűzzel kezdődött. Az osztrák-magyar-német támadás szinte elsöpörte az olaszokat, Caporettónál áttörték a 2. olasz hadsereg vonalait. Három nappal később az olaszok az Isonzó egész vonalán megkezdték a visszavonulást, ami összeomlásba és káoszba torkollott, a fejvesztve hátráló csapatok még felszerelésüket is sorsára hagyták. A támadást a logisztikai nehézségek, az esőzések, a lerombolt hidak és vasútvonalak miatt november végén leállították, a front a Piave folyónál stabilizálódott, miután az olaszok öt angol és hat francia hadosztályt kaptak segítségül. A caporettói áttörés jelentős hadászati siker volt, de a fő célt, Olaszország "kiütését" a háborúból nem sikerült elérni. A hadművelet során az olaszok halottakban és sebesültekben 40 ezer embert veszítettek, 300 ezer katonájuk fogságba esett, 50 ezer megszökött, további 350 ezer rendezetlenül özönlött hátra, a hadsereget csak nehezen tudták újjászervezni. A vereségért Luigi Cadorna főparancsnokot tették felelőssé, akit november 9-én leváltottak, helyét Armando Diaz vette át.
A lövészárkok közti senkiföldjén odaveszett emberek maradványait pedig olykor csak a hosszú harcok után lehetett volna azonosítani, amikor már nem igazán lehetett. A Somme melletti katonai temetők is tele vannak azonosítatlan fiatalemberek holttesteivel. Ebben a korszakban "született meg" az "ismeretlen katona sírja", aminek azt a lelki szükségleletet kellett volna kielégíteni, hogy az élők tisztességesen elgyászolhassák messze maradt halottjaikat. De ez nem mindenütt jöhetett össze. 1924-ben Németországban például Friedrich Ebert elnöknek ugyan még sikerült elmondani beszédét a nemzeti emlékhely avatási ünnepségén, de a kétperces néma csöndben már a háborúpárti és -ellenes csoportok egymást sértegették, majd pedig zavargás tört ki. Európában a háború indulásakor mintegy 200 tűzerejét tekintve elképesztően felszerelt hadosztály feszült egymásnak. Egy-egy ilyen hadosztály egyetlen perc alatt 120 000 kézifegyver lövedéket lőhetett ki – még többet, ha a géppuskások is bekapcsolódtak –, valamint 1000 tüzérségi robbanógránátot szintén egyetlen perc alatt.
Sun, 01 Aug 2021 01:55:21 +0000 Isonzo csata áldozatai Catalaunumi csata Itt harcoltak dédapáink A térségben állomásozó monarchiabeli hadosztályok kb. fele magyar katonákból állt. Az olasz hadüzenet után a térségbe irányították a magyar VII. hadtestet (főképp alföldi csapatok), a XV. és a XVI. hadtestet (5 hadosztály) a szerb határról, a keleti hadszíntérről 1 és fél osztrák hadosztályt, továbbá a németek egy bajor hadosztályt küldtek a nyugati frontról. Összesen 220 000 puskányi haderőt (ebből azonban közel 100. 000 fő volt a várak és erődök őrsége) tudtak összegyűjteni az olasz határon. A haderőt három részre osztották: Tirolban Viktor Dankl von Kraśnik, a Karni-Alpokban Rohr, az Isonzó mentén Svetozar Borojević vezette a csapatokat. Cadorna megindította az "Első ugrás"-t (Primo Sbalzo), mely során a mozgósított olasz hadsereg jelentős túlerővel támadást indított az Adriai-tenger északi partvidékén. A tengerparti területek és Caporetto térségnek elfoglalása után elérték az Isonzó folyót.