A CME során a plazma három nap alatt éri el a Földet. A két típusú kitörés közötti különbségek napteleszkópokon keresztül is jól láthatóak, a flerek erős fényként, a CME-k pedig a gázok világűrbe nyújtózó hatalmas alakzataiként jelennek meg. De a flerek és a CME-k eltérő hatást fejtenek ki a Földön is. A flerekből származó energia megzavarhatja a légkör azon területét, amelyen a rádióhullámok áthaladnak, ami a navigációs és kommunikációs jelek romlásához és legrosszabb esetben átmeneti áramkimaradáshoz vezethet. A CME-k viszont képesek a részecskéket a Föld-közeli térbe juttatni, és ezzel képesek befolyásolni a Föld mágneses mezőit is, olyan áramlatokat hozva létre, amelyek a részecskéket a Föld pólusai felé hajtják. Amikor ezek a légköri oxigénnel és nitrogénnel reagálnak, elősegítik az északi és déli fényként is ismert aurora létrejöttét. Ezenkívül a mágneses változások számos emberi technológiát érinthetnek. A nagyfrekvenciás rádióhullámok romlása is lehetséges, vagyis a rádiók statikus sugárzást adnak mindössze, a GPS-koordináták pedig métereket is tévedhetnek.
Bolygónk mélyén, a külső magban az olvadt vas és nikkel mozgása hozza létre a mágneses mezőt, amely elengedhetetlen védelmet nyújt az élet számára a kozmikus sugárzással szemben. A mágneses térrel kapcsolatban még rengeteg a megválaszolatlan kérdés. Egy új tanulmányban Nicolas Gillet, az Université Grenoble Alpes munkatársa és kollégái olyan mágneses hullámokat mutatnak be, amelyek a külső mag felszínén, a köpeny határán mozognak – írja az IFLScience. A hullámok lassan, 1500 kilométer per éves sebességgel haladnak, és nagyjából hét év alatt érnek körbe. Gillet szerint a geofizikusok régóta feltételezték az ilyen hullámok létezését, de úgy gondolták, hogy sokkal tovább tartanak. A csapat most nem földi műszerek információit vizsgálta, hanem űrből gyűjtött adatokat elemzett. TUMEGGY/SCIENCE PHOTO LIBRARY / Getty Images Az információk az Európai Űrügynökség Swarm missziójából, illetve a korábbi német Champ és dán Ørsted küldetésekből származtak. A Swarmhoz három műhold tartozik, amelyek képesek mérni a földmag mágnesességét, illetve a bolygó egyéb régióiból és az űrből származó jeleket.
"Vállalati partnereink támogatásával a TNC nap mint nap azon dolgozik, hogy szerte a világon megóvja a bolygó élőlényeinek és az embereknek is életet adó korallzátonyokat, partvidékeket és halgazdaságokat, és hozzásegítse őket ahhoz, hogy egészségesek maradjanak. Együtt munkálkodva minden napot a Föld napjává tehetünk. " A különféle partnerekkel való együttműködés keretében a Mary Kay számos olyan projektet támogat, amely óceánjaink megőrzését és védelmét szolgáló, fenntartható eredményeket hoz: Az óceánok globális védelme az óceánok egészségének fenntartása érdekében, mely révén biztosítható a természet és az emberek egészsége is; A klímaváltozásra rugalmasan reagálni képes korallzátonyok (az ún.
A sorozat készítőinek jellemzése szerint "Ez a sorozat a kiforrott nézeteket tartalmazza bolygónkról. " A Bolygónk, a Föld című sorozatot először az Egyesült Királyságban vetítették a BBC-n 2006 márciusában és egy évvel később debütált az Egyesült Államokban, ahol a Discovery Channel sugározta. 2007 júniusától világszerte 130 országban sugározták. Az eredeti BBC-s változatot David Attenborough hangján készítették. A Discovery számára készített változatot viszont már Sigourney Weaver hangjával adták le. A narrátor a sorozatban Magyarországon David Attemborough állandó magyar hangja, Végvári Tamás volt. A sorozat tizenegy epizódból áll és ezek mindegyike globális áttekintést nyújt a különböző földi életközösségekről és viselkedésformákról. Minden egyes ötven perces rész végén egy tíz perces kisfilmet tekinthetünk meg, amely bemutatja a készítés nehézségeit. Háttér [ szerkesztés] 2001-ben a BBC a Kék Bolygó című dokumentumfilm sorozatot vetítette, amely bolygónk óceánjainak élővilágáról szólt, és fordulópontot jelentett az óceánok történetével kapcsolatban.
További információkért látogasson el a internetes címre és kövessen minket a Facebook -on, az Instagram -on, a LinkedIn -en vagy a Twitter -en! 1 About the 2022 UN Ocean Conference, UN Ocean Conference Lisbon, Portugal, E közlemény hivatalos, mérvadó változata az eredeti forrásnyelven közzétett szöveg. A fordítás csak az olvasó kényelmét szolgálja, és összevetendo a forrásnyelven írt szöveggel, amely az egyetlen jogi érvénnyel bíró változat.
Bolygónk, a Föld (Planet Earth) brit televíziós sorozat Rendező Alastair Fothergill Producer Vanessa Berlowitz, Alastair Fothergill Műfaj dokumentumfilm Forgatókönyvíró David Attenborough Főszerepben Nikolai Drozdov Zene George Fenton Operatőr Michael Kelem Gyártás Gyártó BBC Ország Egyesült Királyság Amerikai Egyesült Államok Japán Kanada Nyelv angol Forgatási helyszín Antarktika Etiópia Venezuela Mexikó Mongólia Afrika Új-Guinea Indonézia Játékidő 50 perc Képarány 16:9 Forgalmazás Forgalmazó BBC Netflix Bemutató 2006. március 5. Eredeti adó BBC Korhatár I. kategória (F/6830/D) További információk weboldal IMDb A Bolygónk, a Föld (eredeti cím: Planet Earth) egy 2006-ban bemutatott televíziós dokumentumfilm sorozat, melyet a BBC Natural History Unit csapata készített. Az öt évnyi forgatással és gyártási folyamatokkal együtt ez a legdrágább televíziós ismeretterjesztő sorozat, amelyet a BBC valaha is készített, valamint ez volt az első nagy felbontásban készített műsora. A sorozatban közreműködött a Discovery Channel, az NHK és a CBC is.