2015. október 26. 14:43 | Hrabovszki Robert Történelmi fontosságú kötelezettségvállalást írt alá a Marzek Kner Packaging Kft. épületében öt nyomda, Békéscsaba önkormányzata, valamint a helyi iparkamara, annak érdekében, hogy a nyomdászképzésben résztvevő oktatók többletbérhez juthassanak. A nyomdaipar elvárása, hogy legyenek szakértő oktatók és jó tananyag. Napjainkban nehéz oktatót találni, mert a megfelelő képzettséggel rendelkező szakemberek a versenyszférában lényegesen jobban keresnek, mint az oktatásban. Elsőként az országban, Békéscsabán jön létre egy olyan pénzügyi alap, amit a nyomdaipar helyi képviselői, az önkormányzat, és a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara együtt hoz létre. Ebből az alapból a Békéscsabai Szakképzési Centrum Szent-Györgyi Albert Szakközépiskolája és Kollégiuma nyomdászokat oktató tanárait többlet bérrel látják el. Így anyagilag nem veszítenek azzal, hogy az oktatást választják hivatásul a versenyszféra által kínált lehetőségek helyett. Kása István a Marzek Kner Packaging Kft.
A két könyvet Kner Antikva betűkből, Kozma Lajos díszítőelemeit felhasználva tervezte Pintér József, és a Gyomai Kner Nyomda nyomtatja, ahogy annak idején történhetett volna – olvasható a Magvető Facebook-oldalán. Az Árnyékporocska című kötet itt megrendelhető. Ha tetszik, amit csinálunk, kérünk, szállj be a finanszírozásunkba, akár csak havi pár euróval! Támogass minket
Az idén 140 éves nyomdát alapító Kner család utolsó tagjai a holokauszt áldozatai lettek. Kner-emlékévvé nyilvánította a 2022-es évet a gyomaendrődi önkormányzat, ugyanis idén 140 éve alapították a Kner-nyomdát, amely jelenleg is a város egyik legnagyobb munkaadója. Toldi Balázs polgármester pénteken az MTI-nek elmondta, színes programsorozattal emlékeznek meg a nyomdaalapítóról, a polgárosodó Gyoma egyik legjelentősebb alakítójáról, Kner Izidorról és a magyar könyvészetet megújító tipográfus, nyomdász, könyvművész Kner Imréről. Kner Imre és Kner Izidor 1922-ben Az emlékév célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a Kner család Gyomára, annak társadalmi, gazdasági és kulturális életére, a magyar nyomdaiparra és a könyvészetre gyakorolt kimagasló hatására – fejtette ki. Az emlékév nyitó eseménye február 3-án lesz a Határ Győző Városi Könyvtárban, ahol Kner Piroska szakácskönyvét mutatják be. Kner Piroska Kner Izidor húga volt, 1877-ben született Gyomán. 1915-ben – a kor divatjának megfelelően – írt egy szakácskönyvet, ám hiába remélte, hogy a családi kiadónál megjelenik, valamiért mindig hátrébb sorolódott a könyve.
Privát cégelemzés Lakossági használatra optimalizált cégelemző riport. Ideális jelenlegi, vagy leendő munkahely ellenőrzésére, vagy szállítók (szolgáltatók, eladók) átvilágítására. Különösen fontos lehet a cégek ellenőrzése, ha előre fizetést, vagy előleget kérnek munkájuk, szolgáltatásuk vagy árujuk leszállítása előtt. Privát cégelemzés minta Cégkivonat A cég összes Cégközlönyben megjelent hatályos adata kiegészítve az IM által rendelkezésünkre bocsátott, de a Cégközlönyben közzé nem tett adatokkal, valamint gyakran fontos információkat hordozó, és a cégjegyzékből nem hozzáférhető céghirdetményekkel, közleményekkel, a legfrissebb létszám adatokkal és az utolsó 5 év pénzügyi beszámolóinak 16 legfontosabb sorával. Cégkivonat minta Cégtörténet (cégmásolat) A cég összes Cégközlönyben megjelent hatályos és törölt adata kiegészítve az IM által rendelkezésünkre bocsátott, de a Cégközlönyben közzé nem tett adatokkal, valamint gyakran fontos információkat hordozó, és a cégjegyzékből nem hozzáférhető céghirdetményekkel, közleményekkel, a legfrissebb létszám adatokkal és az utolsó 5 év pénzügyi beszámolóinak 16 legfontosabb sorával.
Külföld elismerte és nagyra értékelte művészetét. Párizsban, 1937-ben a nemzetközi kiállítás nagydíjával jutalmazták. Itthon viszont évente mindössze 50-80 könyve kelt el, mégpedig igen olcsón, sőt sok esetben ingyen. (Paradox: bár a Kner nevet a szép könyv tette ismertté, a könyvkiadói tevékenység pénzügyi szempontból nem volt nyereséges) Kner Imre maradandó alkotásainak sorát Misztótfalusi Kis Miklós 1698-ban megjelent Mentsége zárta. A könyvet az eredeti, egyetlen épen maradt példány alapján betűhű kiadásban készítette el. "Amikor 1940-ben a munkatáborban voltam – nagy szerencsémre itt, Gyomán – esős napokon, mikor nem lehetett kivonulni, a szalmazsákon ülve egy munka korrektúráival foglalkoztam. Tótfalusi Kis Miklós Mentsége volt ez" – írta erről a korszakról Kner Imre. Az 1938-as első zsidótörvény megszületése után (amely azt írta elő, hogy a szellemi szabadfoglalkozású pályák állásainak legfeljebb 20 százalékát foglalhatják el zsidók) minden tisztségéről lemondott. A nyomda, amelynek fő üzleti profilja a közigazgatási nyomtatvány volt, csak azért tudta megőrizni helyét a piacon "keresztény" vetélytársaival szemben, mert Kner Imre öccsének és cégtulajdonos társának megvolt a törvény alóli kivételezettséget biztosító két frontharcos kitüntetése.
A polgármester hozzátette, hogy a Kner-emlékév része lesz a megemlékezés a két település, Gyoma és Endrőd egyesülésének 40. évfordulójáról is, amelyre ugyancsak többféle programmal készülnek: kiállításokkal, kerekasztal-beszélgetéssel, várostörténeti vetélkedővel. Az év végén a Kner-emlékév zárása egyben a 2023-as Kállai-emlékév megnyitását is jelenti majd - mondta Toldi Balázs. Kner Izidor 1882-ben alapította meg a Kner Nyomdát. A nyomda az alapítása utáni első évtizedben elsősorban a környék egyháza által rendelt énekeskönyveket és vallási szövegeket nyomtatott. Később a közigazgatás felé fordultak, majd a környező településeken használt tankönyvek nyomását végezték. Később a gyomai nyomda művészi kivitelű báli meghívói is népszerűvé váltak, Bécsből, Párizsból és Berlinből is érkeztek megrendelések. A könyvkiadás Kner Imre, Kner Izidor elsőszülött fia munkába állásával indult meg igazán. Ők adták ki például Kosztolányi Dezső Tinta című kötetét, Thury Zoltán összes munkáját és Balázs Béla könyveit.
Szalay-Berzeviczy Attila (közgazdász, a Budapesti Értéktőzsde volt elnöke, amatőr történész, fotográfus) előadásában a nézők arra kaphattak választ, hogyan lehetséges háború a XXI. század Európájában, illetve milyen gazdasági és történelmi előzményei voltak az I. világháború kirobbanásának. Az előadó arra is kitért, milyen izgalmas dolognak tartja, hogy jelenleg épp az ő könyve készül az üzemben. Harmadik előadóként Erdős úr Dr. Erdész Ádámot (történész, a Békés Megyei Levéltár ny. igazgatója) kérdezte arról a kutatásról, ami a Kner Albert ágat vizsgálja az Egyesült Államokban, és többek között azt kívánja bemutatni, hogy hogyan épített Kner Albert sikeres nemzetközi karriert Chicagóban a múlt század viszontagságai közepette. Végül pedig Erdős Tamás (Gyomai Kner Nyomda Zrt. igazgatósági elnöke) előadása következett, aki arról beszélt, hogy a Gyomai Kner Nyomda csapata által előkészített digitális fejlesztési koncepció, illetve a már tavaly elindított logisztikai és fulfillment szolgáltatás milyen előnyöket jelent a megrendelők számára.
Kner Imrét 1942-ben rövid helyi munkaszolgálatra hívták be, de a nyomdát eközben is irányíthatta. Az ország német megszállása után néhány nappal, 1944 áprilisának elején internálták, a politikától következetesen távolságot tartó Kner valószínűleg rövid 1918-as szerepvállalása miatt került a listára. A budapesti Gyűjtőfogházból a nagykanizsai, majd a sárvári internálótáborba került, ahonnan május 19-én németországi munkára szállították. Az ezt követő eseményekről biztosat nem tudni, halálának pontos időpontja is ismeretlen. Kner Imrét megölték, de megsemmisíteni nem tudták; mert könyvművészetünk e kimagasló egyénisége műveiben és művészeti stílusirányzatában halhatatlan maradt. Gyomaendrődön a család nevét viselő múzeumnak Kner Imre egykori lakóháza ad otthont. A népies barokk stílusú házat Kozma Lajos tervezte, és 1970 óta működik benne az ország egyetlen nyomdaipari múzeuma. A Kner-emlékművet (Nagy András és Czigány Edit alkotását) 1982-ben, a nyomda fennállásának századik évfordulóján állították fel Gyomaendrődön, ahol gimnázium is viseli Kner Imre nevét.
Egy különleges "kettős könyvet" jelentet meg a Magvető Kiadó. Kner Piroska receptkönyve több mint száz évet várt a megjelenésre, miközben ő maga is feledésbe merült: kalandos életútjának Parti Nagy Lajos állít emléket. Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben írt egy szakácskönyvet, ám hiába remélte, hogy a családi kiadónál megjelenik, valamiért az mindig elmaradt. Az első világháború és az azt követő válságos időszak aztán végképp elsodorta a megjelenést, amikor a spórolós szakácskönyvek ideje jött el. Kner Piroska kézirata a rákosligeti ház padlására került, majd évtizedekkel később a ház új tulajdonosa találta meg. A gyomai Határ Győző Városi Könyvtár és a Magvető közös vállalkozásában most végre megjelent a szakácskönyv, amely ma is tökéletesen használható, a levesektől vezet végig a desszertekig és a befőzésig. Hogy "igazságot szolgáltassanak" Kner Piroskának, Parti Nagy Lajos egy kísérő könyvben idézi meg élete fontosabb mozzanatait a családi levelezés és más dokumentumok alapján.