195., BH1991. 295. ). A tanulmányi szerződésben arról is rendelkezni kell, hogy a támogatás ellenében, azzal arányosan hány évig köteles a munkavállaló a munkáltatónál dolgozni. Ennek törvényi felső korlátja öt év. A megállapodásban meghatározott időtartam nem a tanulmányok időtartamához, hanem a támogatás mértékéhez kell, hogy igazodjon. Az aránytalanul rövid időtartam kikötése is érvényesnek tekinthető, hiszen az a munkavállaló javára szól. A munkában töltött idő számításakor a szabadságra jogosító időtartamokat kell figyelembe venni, hacsak a felek nem állapodtak meg eltérően [Mt. § (1) bekezdés]. A tanulmányi szerződésből fakadó igények munkaügyi bíróság előtt érvényesíthetők. A munkáltató ugyanakkor a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér háromszorosát meg nem haladó igényét írásbeli fizetési felszólítással is érvényesítheti [Mt. 285. § (1)–(2) bekezdés]. A korábbi bírói gyakorlat is megerősítette, hogy a munkáltató határozata vagy fizetési felszólítása alapján levonható tartozások körébe tartozik – többek között – a tanulmányi szerződés alapján nyújtott támogatás, szolgáltatás is (BH1994.
Vagy a munkavállalók esetében tisztán csak az utóbbi marad? Kapcsolódó cikk: Munkaviszonyt megelőző tanulmányi szerződés? – Szerződési lehetőségek az új Munka Törvénykönyve alapján
Környező országok munkaidő szervezése Egyedülálló és izgalmas sorozatunk a környező országok munkaidő szervezését elemzi összehasonlítva a magyar szabályozással. Vajon a hazai szabályok egyszerűbbek és rugalmasabbak, mint a környező országoké? A munkaidő szabályozása a környező országokban >> A részmunkaidős foglalkoztatás elterjedtsége hazánkban és a régióban >> Maximális munkaidő, minimális pihenőidő? >> Rugalmas munkaidő-szervezési módszerek >> A vasárnapi foglalkoztatás szabályai >> A tanulmányi szerződés tartalma Tanulmányi szerződésben a munkáltató a tanulmányok támogatására, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn belül – de legfeljebb öt éven keresztül – munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg [Mt. § (1) bekezdés]. A tanulmányi szerződés tartalmát maga a szerződés és az Mt. határozza meg. A tanulmányi szerződésre vonatkozó Mt. szakaszok diszpozitív szabályok, így azoktól a felek megállapodásukban a munkavállaló javára, kollektív szerződés pedig akár a hátrányára is eltérhet [Mt.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A tanulmányi szerződés a munkaviszonyhoz kapcsolódó olyan polgári jogi megállapodás, amely mindkét fél számára hasznos lehet: a munkavállaló támogatással bővítheti tudását, a munkáltató pedig garanciát kap arra, hogy az általa támogatott tanulmányok elvégzésének hozadékát legalább egy meghatározott ideig kamatoztassa. A HR&Munkajog legfrissebb számában járja körül a témát. A tanulmányi szerződés megkötése A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni, és annak módosítása, megszüntetése is csak írásban érvényes [ a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt. ) 22. § (3) bekezdés, 229. § (3) bekezdés]. Nem köthető tanulmányi szerződés munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, valamint ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót [Mt. 229. § (2) bekezdés]. Ezen szabályok megszegésével kötött tanulmányi szerződés érvénytelen.
Alaki kötöttség A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni [Mt. ]. Kérdés, milyen jogalkotói magyarázata van, hogy az ugyancsak munkaviszony fennállása mellett köthető versenytilalmi megállapodás tekintetében az Mt. az írásba foglalás kötelezettségéről nem rendelkezik. Egy két éve született kúriai ítélet szerint a tanulmányi szerződés írásban való megkötése törvényi kötelezettségéből következően a munkáltatótól csak olyan mértékű támogatás követelhető, amelyet a tanulmányi szerződés tartalmaz. Szerződéses kikötés hiányában csupán tanúnyilatkoztatás alapján nem állapítható meg, hogy például a munkáltató az adott juttatás "nettó" összegű biztosítását vállalta volna []. Ha pedig a felek a tanulmányi szerződésben nem állapodnak meg írásban a fizetett szabadidő biztosításáról, a munkavállaló annak hiányára, mint lényeges kötelezettségszegésre a tanulmányi szerződés munkáltató általi megszegésének alapjaként nem hivatkozhat []. dr. Horváth István (Cikkünk teljes változatát elolvashatja a Munkaügyi Tanácsadó júliusi számában) Dr. Horváth István (2019-08-07)
Tanulmányi szerződés minden olyan tanulmány folytatására köthető, amely a szerződésben meghatározott munkakör betöltésével kapcsolatba hozható, továbbá létesíthető olyan képzésekre is, amelyek meglétét a munkakör betöltéséhez jogszabály írja elő. A tanulmányi szerződés mind a munkavállaló, mind a munkáltató számára előnyös lehet, ugyanis megállapodás alapján a munkavállaló támogatást kaphat a munkáltatójától, a munkáltató pedig a szerződésben rögzített időtartamban biztosan képzett munkaerőhöz jut. A tanulmányi szerződés megkötésének lehetőségéről a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt. ) rendelkezik. Eszerint a tanulmányi szerződés csak munkajogviszonyban álló felek (munkáltató és munkavállaló) között jöhet létre érvényesen. A tanulmányi szerződés megkötésének feltétele, hogy írásba kell foglalni. A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn - de legfeljebb öt éven - keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.
Az Mt. azonban egyértelművé teszi, hogy tanulmányi szerződést kizárólag a munkáltató és a munkavállaló köthet. Természetesen nem kizárt, hogy munkaviszonyban nem álló felek között a jövőben létesítendő munkaviszonyra tekintettel a tanulmányi szerződéssel azonos jogokat és kötelezettségeket tartalmazó megállapodás jöjjön létre, arra azonban nem az Mt., hanem a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk. ) rendelkezései alkalmazandók. Az Mt. kifejezetten rögzíti, hogy a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a tanulmányi szerződésből származó jogok és kötelezettségek átszállnak az átvevő munkáltatóra [Mt. § (4) bekezdés]. Tehát az átszállás automatikusan, a törvény erejénél fogva bekövetkezik. Az átadó munkáltatót a tanulmányi szerződések körében tájékoztatási kötelezettség terheli az átvevő munkáltató felé (Mt. 37. §), amelynek elmaradása azonban a tanulmányi szerződésből fakadó jogok és kötelezettségek átszállását, valamint az átvevő munkáltatóval szembeni igényérvényesítést nem érinti, legfeljebb az átadó-átvevő munkáltató közötti jogviszonyban járhat jogkövetkezményekkel.
568. ]. A feleknek a törvényben általánosan leírt kötelezettségeit érdemes minél pontosabban konkretizálni. A tanulmányi támogatás esetében a jogcímeket, az összegeket. Ha a munkavállaló vizsgakötelezettséggel teljesíthető tanulmányokat folytat, célszerű kikötni azt az érdemjegyet, tanulmányi átlagot, aminek az elérése jelent a szerződésnek megfelelő teljesítést. Amint egy bírósági határozat leszögezi: a tanulmányi szerződés alapján megszerzendő végzettségnek megfelelő munkakör felajánlásának kötelezettsége az Mt. -ből nem következik, ebben a feleknek írásban, a tanulmányi szerződésben kifejezetten meg kell állapodniuk [BH2013. 103. ]. A Vélemény szerint a munkavállaló által a munkáltatónál eltöltött időszak számításánál nem vehető figyelembe a tanulmányi szerződés megkötésétől a tanulmányok befejezéséig terjedő időszak. A munkavállalónak a képzettség megszerzése után kell meghatározott ideig a munkáltatónál munkaviszonyban maradnia, minthogy a munkavállaló a tanulmányi szerződést azzal teljesíti, hogy tanulmányait határidőre befejezi, és az így megszerzett tudását, szakértelmét a munkáltató érdekében hasznosítja.