-Ezen kívül elindulnak úgynevezett részszakképesítések - összesen 73. E képzések önálló végzettségi szintet nem biztosító szakképesítések, alapszakmákra ráépülések, a vizsgákat az Akkreditált Vizsgaközpontokban lehet letenni. A szakmai bizonyítvány államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsít és legalább egy munkakör betöltésére képesít. Ezeket iskolarendszeren kívül, tanfolyami formában, felnőttképzőkben is el lehet sajátítani. Néhány részszakképesítés: állatgondozó, aranykalászos gazda, faiskolai kertész, hidegburkoló, műanyag csőhegesztő, sörgyártó, szobafestő stb. A listát a 229/2019. (IX. 30. ) Kormányrendelet tartalmazza. -Minden egyéb oktatás és képzés a Felnőttképzési törvény hatálya alá tartozik. Ide tartoznak a Program Követelmények (PK) alapján indítható képzések. Ezeknek a száma 2021. január 8. óta 202 szakképesítéssel bővült, az állatorvosi asszisztenstől a vagyonvédelmi rendszerszerelőig széles a paletta. Így már 24 szakmacsoport 364 képzését tartalmazza.
Ebből 98 technikumi szint, 76 a szakképző iskola szintje - fejtette ki Pölöskei Gáborné, aki úgy értékelt: bőven van választási lehetőség. A diákok a technikumokban először ágazatot választanak, és általános kompetenciákat sajátíthatnak el először, majd utána dönthetnek milyen irányban lépnek tovább. P éldaként említette a turizmus-vendéglátás ágazatot, amelyen belül az általános ismeretek után lehet választani a cukrász, a szakács, a vendégtéri vagy turisztikai technikus képzést az ötéves képzésben. Technikumban egy nyelvet tanulnak a diákok, olyan óraszámban, mint a gimnáziumban a két nyelvet. A hároméves szakképző iskolában cukrászt, panziós-vendégfogadó, pincér-vendégtéri szakember, szakács képzések választhatók. Megemlítette azt is újdonságként, hogy ipari informatikai technikus például még nincs, de a gazdasági szereplők jelezték, hogy van rá igény, ezért lesz egy ilyen alapszakma. Az átalakítás során kiválasztották az alapszakmákat, a többi a munkaerőpiaci képzések keretében lesz elérhető, az igényeknek megfelelően - összegzett.
Üdvözöljük a Megjelent az OKJ módosítása honlapján! - Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában (2019. 09. 30. ) az Országos Képzési Jegyzék módosítása az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6. ) Korm. rendelet módosításáról szóló 229/2019. (IX. rendelettel. Az új Kormányrendelet 2020. szeptember 1-én lép hatályba, tehát a jelenlegi nyolcadik osztályos tanulók középiskolai továbbtanulását már érinti.
Az új rendszerben ugyanis két év kell ehhez. A rugalmasabb órarendnek is búcsút mondhatnak - de munka mellett: este, hétvégén továbbra is tanulhatnak. A szakképzés megújításában módszertani központként részt vevő Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) összefoglalója szerint, akinek van előképzettsége annak gyorsabban megy. A korábbi tanulmányok, előzetesen megszerzett tudás vagy hasonló munkakörben megszerzett szakmai tapasztalat figyelembevételével a képzési idő akár a negyedére is csökkenhet, az elmélet egy részét pedig e-learningben is el lehet sajátítani. A beszámításról a szakképző intézmény vezetője dönt. A munkáltatók azt remélik az új rendszertől, hogy eltűnnek a gyorstalpalók, és aki kikerül az iskolapadból, szélesebb alapokkal rendelkezik, jobban kapcsolódik a munkaerőpiachoz és az új kihívásokhoz - a digitalizációhoz és az ipar 4. 0-hoz. Az új rendszer A képzések struktúrájában a legfontosabb változások: A már említett alapszakmák listája a Szakmajegyzékben található. Ezen kívül elindulnak úgynevezett részszakképesítések - összesen 73.
A változások nem csak a diákokat, hanem a felnőttképzéssel foglalkozó cégeket és iskolákat egyaránt érinti. Várhatóan problémát okoz majd, hogy míg az eddig felnőttképzésben tanulók szombatonként is tudtak oktatásra járni, ami munka és család mellett is megoldható, addig a hétköznap délutáni és esti órák kevésbé kivitelezhetőek a tanulni vágyók számára. Emellett a felnőttképzési cégek megszűnése is problémát okozhat, hiszen az országos lefedettség helyett így lehet, hogy valaki a lakóhelyétől csak távolabb talál képzést, ami esélytelenné teszi számára a tanulást. A korábbi struktúra szerinti, iskolarendszeren kívüli OKJ képzéseket 2020. december 31-ig indíthatnak a felnőttképzéssel foglalkozó cégek, ugyanakkor a vizsgákat a képzésben részt vevőknek 2022 végéig le kell tenniük. Érdemes azonban minél előbb jelentkezni a kiszemelt képzésekre, mert a hamarosan életbe lépő változások miatt megrohamozták a felnőttképzőket a rövidebb idő alatt elvégezhető OKJ-s tanfolyamokat kereső jelentkezők.
A szakmatanulás ezután is nyitott lesz mindenki számára. Felnőttek is tanulhatnak esti tagozaton alapszakmákat az állami, egyházi vagy alapítványi szakképző centrumokban. Ezektől teljesen különválasztanák a felnőttképzési tanfolyamokon, vállalati kurzusokon elsajátítható specializációkat, más néven szakmai képesítéseket. Maradva az elektronikai ágazatnál: itt lehet majd tanulni elektronikai gyártósori műszerésznek vagy PLC programozónak. Az országgyűlés már ősszel elfogadhatja a szakképzést és a felnőttképzést érintő változásokat, hogy a beiskolázást a jövő év elejétől már az új szabályok szerint kezdhessék meg.
A hazai nagy szám (a jelenlegi jegyzékben csaknem 500 szakképesítés és kb. 150 részszakképesítés szerepel) a magyar társadalom "papírfétiséből" következik (amiről nincs papírod, azt nem tudod), valamint abból, hogy minden ágazat, szakterület a hozzá tartozó OKJ szakképesítések számával akarja igazolni saját jelentőségét. Ezzel összefüggésben a magyar OKJ túlságosan specializált: míg a német képzési jegyzék pl. csak egy asztalos képesítést tartalmaz, addig a magyar OKJ-ban asztalos, műbútorasztalos és asztalosipari szerelő is szerepel. Ez, megtoldva azzal, hogy a tanulók 14 éves korban választanak szakmát, és a szakmunkásképzésben gyakorlatilag csak a választott szakma kompetenciáit sajátítják el, az egyszer használatos, eldobható szakmunkások Parragh-féle modelljének kedvez. Az OKJ szakképesítések számának csökkentését időről időre célul tűzték ki. Különböző hosszúságú listákat irányoztak elő – az előirányzatokat azonban nem, vagy csak formálisan tudták megközelíteni. Szakképesítések a Szakképzés 4.
Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor "Ma mintegy 760 államilag elismert szakképesítés van. A Szakképzés 4. 0 koncepció közvetlenül nem foglalkozik az eltűnő képzésekkel és képesítésekkel. A már említett dokumentum szerint érdemes lenne 200 alatt tartani a szabályozott körbe tartozó szakképesítések számát" – mondta a Világgazdaságnak Szepessy Hajnalka, a tavaly csaknem egymilliárdos árbevételt elérő Perfekt Zrt. vezérigazgatója. Összehasonlításképpen: a legutóbbi, 2013-as jogszabály-átalakítás azt célozta meg, hogy az akkor körülbelül 1300 államilag szabályozott szakképesítés 286-ra csökkenjen, mostanra ez a rendszer hízott fel 760-ra. Egy hagyományos tantermi tanfolyam költségeit többek között az oktatók és az oktatásszervezők bére teszi ki. Az általános munkaerőpiaci tendenciáknak megfelelően a bérek a közeljövőben folyamatosan emelkednek, ezt pedig a felnőttképzők várhatóan beépítik a díjaikba – mondta Herich Roland, a Penta Unió Zrt. vezérigazgató-helyettese a képzési díjak esetleges változására vonatkozó kérdésre.