Az akusztika további javításáról egy Carmen elnevezésű, világszínvonalú elektronikus rendszer gondoskodik. Két moziterme az emeleten található, az Uránia mozi 141, a Béke Art mozi 70 fős. Kiállítások rendezésére a földszinti és emeleti közlekedőkben kerül sor. Jegyzetek ↑ A Művészetek Háza megnyitása után két évvel viszont a Kossuth mozi zárt be, így az évtizedeken át tartó rivalizálás véget ért. Források Az épület története a Művészetek háza honlapján Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1/2. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc, 2006. 564–569. oldal A közgyűlés határozata [ halott link] A régészeti feltárás [ halott link] További információk A miskolci Művészetek Háza honlapja Képek a régészeti feltárásból Művészetek Háza Miskolc (videó, 6:24) This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit). Text is available under the CC BY-SA 4. 0 license; additional terms may apply. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
A Művészetek Háza létrehozásáról IX-236/60. 482/2004. számú határozatában döntött Miskolc város közgyűlése. Az építkezés 2005 őszén kezdődött meg; előtte a Herman Ottó Múzeum munkatársai régészeti feltárást folytattak, melynek során Árpád-kori kőboltozatú kemence maradványait, 18. századi piac nyomait, valamint egy, az 1781-es tűzvész után épült L alakú mészárszék maradványait találták meg, ez utóbbihoz két kút is tartozott. A város 720 millió forint címzett támogatást kapott a kulturális központ létrehozására. A központot a Miskolci Szimfonikus Zenekar szervezeti egysége működteti, mivel létrehozásának egyik fő célja a megfelelő hangversenyterem biztosítása a szimfonikusoknak. A közgyűlés 2006. január 12-én döntött a kulturális központ nevéről, integrálásáról a Szimfonikus Zenekarhoz, a Zenekar alapító oklevelének ezt tükröző módosításáról, valamint a művészmozi üzemeltetéséről és a szükséges pénzügyi források biztosításáról. Az épület jó akusztikájú nagyterme, a hangversenyterem 600 fő befogadására képes (346 földszinti ülőhely, 231 a karzaton és 23 a páholyokban), színpadja 160 m² területű (16 m széles és 10 m mély).
Kell egy hely, ahol a hegedű, a fuvola és a cselló dallamai úgy suhannak végig az oszlopok között, hogy beleborzong aki hallja. Ahol fúgák kergetőznek színes áriákkal, ahol Beethoven, Chopin és Muszorgszkij is otthon érezné magát. Ahol a színpad és a terem templom, a zene szentélye. Máskor viszont az önfeledt kacagásé. Ahol megfér egymás mellett a Dumaszínház és Radnóti, Mácsi Pál és Kormos Anett. Ahol olykor filmzenék töltik meg a levegőt, máskor operett slágerek. Versek peregnek a széksorok között, eddig nem látott színi előadások, súlyos kérdéseket boncolgatnak szakértők, vagy éppen könnyed esti randevúra hívják a festészet szerelmeseit. Ahol jut hely a művészfilmeknek és a családi vígjátékoknak is, a mozigépészt pedig mindenki jól ismeri. Miskolcon van egy ilyen hely. Kőhajításnyira a Sötét kaputól, a belváros szívében, épp csak egy könnyű sétára a Villanyrendőrtől és az avasi borospincéktől. Mi a Művészetek Házában azért dolgozunk, hogy Önök sose unatkozzanak, ha átlépik a küszöbünket.