Ez Mo. a XXI. sz. -ban. üdv. : terrier 2007. 07:28 1. a néni bement a bíróságra, hogy kikérje a tárgyalásról készült hangfelvétel másolatát, mire elküldték, hogy írjon egy hivatalos levelet az ügy pontos paramétereivel és adja azt be. Beadta, mire megérkezett a válasz, hogy sajnos még a tárgyalás napján leírták a hangszalagról a szöveget és megsemmisítették az eredeti felvételt. Ez egy nagyon szorgalmas apparátusból álló bíróság!!! Ehhez képest a szeptember 18-ai tárgyalás jegyzőkönyvét a néni október 9-én kapta meg. Az ítéletet október 4-én, ez alapján akarta kikérni a hangszalagot. 2. A bíróság megállapította az ítéletben, hogy a közös képviseletet ellátó kft. nem jogszerű körülmények között lett közös képviselő, ezért lett a tárgyaláson helyette az ügyvéd az ügygondnok. No, de, akkor most hogyan hívhat össze közgyűlést a kft. úgy, hogy aláírásként a közgyűlési meghívóra odabiggyeszti a közös képviselő nevet? Ez jogszerű? A közgyűlést ráadásul nem új, rendes körülmények között megválasztandó közös képviselőség miatt hívja össze!
A jegyzőnek a leltár elkészítésére 30 nap áll rendelkezésére (ha időben nem készíti el, ilyenkor is jogosult a közjegyző elvégezni). A jegyző egy erre rendszeresített nyomtatványon készíti a leltárt, a közjegyző viszont tárgyalási jegyzőkönyvbe is foglalhatja. Biztosítási intézkedések elrendelése Ha a hagyaték átadására még nem került sor, de az öröklésben érdekelt valószínűsíti, hogy a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy veszélyben van, akkor indokolt kérelmére a közjegyző végzésben biztosítási intézkedést rendelhet el. Ezek például lehetnek: bírósági letétbe helyezés hatósági/közjegyzői letétbe vétel birtokba adása/birtokban hagyása zárlat elrendelése/zár alá vétel ügygondnok kirendelése A közjegyző eljárása A hagyatéki leltárt az érkezéstől számított 15 napon belül a közjegyző megvizsgálja és ha szükséges, akkor intézkedik például ha nem illetékes átteszi az illetékes közjegyzőhöz, ha szükségesnek látja kiegészíti a leltárt stb. Kitűzi a hagyatéki tárgyalást. A tárgyalásra való idézésnek a tárgyalás napját legalább 8 nappal kell, hogy megelőzze.
a végrehajtó a végrehajtás foganatosításakor szerzett tudomást az adós haláláról, és az adós hagyatékában végrehajtás alá vonható vagyontárgy van ha az adós cégnek van lefoglalható vagyontárgya, de a cégbíróság az eljárás során a céget hivatalból törölte a cégjegyzékből, a végrehajtást kérő kérelmére és az ügygondnok költségeinek megelőlegezését követően Ha az adósnak van képviselője, nincs szükség ügygondnokra.
xita # 2007. 11. 01. 20:01 És köteles vagyok elfogadni a másik perben kirendelt ügygondnokot, vagy mondhatom azt, hogy őt nem kérem, mert... és mást kérek. ObudaFan 2007. 18:49 Akkor lesz ügygondnok. 2007. 18:24 Nem, nem választott. 2007. 18:23 Nem tudjuk, hogy azóta a társasház nem választott-e új közös képviselőt. 2007. 17:18 Arra tud nekem valaki választ adni, hogy volt egyszer a per a néni ellen, ahol a bíróság kirendelte azt a bizonyos ügygondnokot. Az első fokon ítélettel lezárult. Most egy másik per lesz, az édesanyám elleni, ez most indul, november elején lesz az első tárgyalás. Felperesi oldalon ugyanaz a Társasház, ugyanaz a Bíróság. A közös képviselőről a másik perben a bíróság kimondta, hogy nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani képviseleti jogosultságát, ezért nem közös képviselő, ilyen módon nincs köze a perhez. Ezért rendelt ki akkor ügygondnokot, aki amúgy a "közös képviselő" által megbízott ügyvéd volt. Kérdés: mi várható nálunk az első tárgyaláson? Megint ügygondnok kirendelése?
Mert ilyen alapon a jogilag egyébként létező intézőbizottság léphetne szerintem a közös képviselő helyébe - egy következő tárgyaláson. Van a dolognak azért egy kis pikantériája is: hogyan is vette volna az ki magát, hogy egy szerencsétlen, 60 éves, jogi képviselettel nem rendelkező kisnyugdíjas okos és precíz beadványaival (hallgatott a tanácsadójára-:)) pert nyer a kisváros önkormányzata tulajdonában lévő társasházkezelő kft-vel szemben, megpadlóztatja a városban hírneves ügyvédet.... 2007. 03:59 Eljárásjogi szempontból igen - hiszen képviseletre szorul; ennek meg épp nincs törvényes képviselője. 2007. 18. 21:42 Társasház mint jogi személy? 2007. 21:17 A bíró akár a folyosóról is kirendelhet ügyvédet. Az nem összeférhetetlen - sőt -, ha az az ügyvéd korábban megbízást kapott az ügygondnokolt jogi személy álképviselőjétől. Mi a probléma? jobb lett volna, ha két-három hónappal elhalasztja a tárgyalást? 2007. 21:04 Ügygondnokot a bíróság a fél részére akkor rendel, ha a cselekvőképtelen félnek vagy a jogi személynek törvényes képviselője, illetőleg az ismeretlen helyen tartózkodó félnek meghatalmazottja nincs.
jól van ez így? 2007. 09. 19. 11:59 Csak annyiban, hogy ha anélkül rendel ki a bíróság ügygodnokot, hogy ennek a jogszabályi feltétele fennállna, az szvsz az ügy érdemére is kiható eljárási szabálysértés. Kovács_Béla_Sándor 2007. 10:59 Akár igazad is lehet - a bíró valószínűleg úgy gondolta, hogy a társasháznak egyáltalán nincs törvényes képviselője. Nem tudhatjuk, mire alapozta ezt a meggyőződését. De mennyiben sérti a másik fél érdekeit, ha a bíró ilyen rapid módon rendel ki ügygondnokot? Az ember azt gondolná, hogy ez legfeljebb az ügygondok által képviselt személyre nézve lehetne hátrányos. 2007. 10:12 Nem arról van szó, hogy nem lehet ügygondnokot kirendelni, hanem arról, hogy ha a fél képviselőjének a képviseleti jogosultsága nem áll fenn, vagy nem tudja ezt igazolni, akkor a felet kell felhívni, hogy gondoskodjon a törvényes képviseletéről, nem pedig az első útba eső ügyvédet ügygondnokként kirendelni. 2007. 08:59 És akkor nem is szorul törvényes képviseletre? Nem lehet - adott esetben kell - ügygondnokot kirendelni a képviseletére?
Az ügygondnok olyan személy, akit polgári ügyben eljáró bíróság vagy közigazgatási szerv rendel ki a törvény által meghatározott, kivételes esetben valamely fél képviseletére; továbbá a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság büntetőügyben. (Nem azonos a büntetőügyben kirendelt védő fogalmával. ) Az ügygondnok kirendelésének esetei [ szerkesztés] Polgári eljárásjog [ szerkesztés] A hatályos Polgári perrendtartás 76. §. alapján az alábbi esetekben van helye ügygondnok kirendelésének: a cselekvőképtelen félnek nincs törvényes képviselője az ismeretlen helyen tartózkodó félnek nincs sem törvényes képviselője, sem meghatalmazottja (pl.